A szabadságvesztés elhalasztása
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény alapján abban az esetben, ha a szabadságvesztés hátralévő része két év, vagy annál rövidebb, az elítélt kérelmére a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának a megkezdésére fontos okból – különösen a személyi, családi körülményeire tekintettel – legfeljebb három hónapi halasztást engedélyezhet. 
Abban az esetben viszont, ha az elítélt az életét közvetlenül veszélyeztető betegségben szenved, a bíróság három hónapnál hosszabb tartamú halasztást is engedélyezhet; sőt a korábban már engedélyezett három hónapi halasztást meghosszabbíthatja; vagy abban az esetben is engedélyezheti a végrehajtás megkezdésének a halasztását, ha a hátralévő szabadságvesztés két évnél hosszabb.
El kell halasztani kérelem nélkül, akár hivatalból is a végrehajtás megkezdését annak a nőnek az esetében, aki a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, legfeljebb a születés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig; illetve annak a nőnek az esetében is, aki egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
Abban a kérdésben, hogy az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti-e, a bíróság igazságügyi orvosszakértői vélemény beszerzését rendeli el, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének azzal kapcsolatos nyilatkozatát is beszerzi, hogy az elítélt betegsége a büntetés-végrehajtás keretei között megfelelően kezelhető-e. Ezt követően dönt a szabadságvesztés végrehajtásának az elhalasztásáról.
Ha a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztását a terhelt egészségi állapota indokolná egyébként, de az elhalasztás súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani, a büntetés végrehajtása nem halasztható el.
Az elzárás és a közérdekű munka elhalasztása
A fentiekkel megegyező okokból engedélyezhető az elzárás , és a közérdekű munka megkezdésének az elhalasztása is, annyi eltéréssel, hogy értelemszerűen nincs megkülönböztetés a kiszabott elzárás, illetve közérdekű munka időtartama tekintetében, tehát bármilyen hosszú vagy rövid elzárás elhalasztása engedélyezhető fontos okból. Másrészt a közérdekű munka elhalasztása esetében nincs szükség a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének a nyilatkozatára.
Halasztás, illetve részletfizetés engedélyezése pénzbüntetés esetében
Ha a terheltet pénzbüntetésre ítélik, és valószínűsíti, hogy annak azonnali vagy egy összegben történő megfizetése magának vagy tartásra szoruló hozzátartozójának a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, fizetési kötelezettségének teljesítésére legfeljebb három hónapi halasztás engedélyezhető, illetve engedélyezhető az is, hogy két éven belül részletekben fizesse meg a pénzbüntetést.
Abban az esetben, ha a bíróság a pénzbüntetés megfizetésére három hónapi halasztást engedélyezett, fontos okból, egy esetben legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.
A részletfizetés olyan havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés esetén az ítéletben megállapított napi tétel összegével.
A 10 000 forintot meghaladó rendbírság és államot illető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette. A 10 000 forintot meg nem haladó rendbírság és bűnügyi költség megfizetésére kötelezés esetén a tanács elnöke (vagy az egyesbíró) foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb két hónapi halasztást, illetőleg három hónapi részletfizetést engedélyezhet.
A halasztás, illetve a részletfizetés iránt benyújtott kérelemnek nincs halasztó hatálya.
A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztette, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt.
A pénzbüntetés, rendbírság és az államot illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetőleg a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
Ugyanakkor viszont a szabadságvesztés, az elzárás és a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának az elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyész, az elítélt, a törvényes képviselő és a védő is fellebbezhet.
(Forrás: magyarország.hu)