Kényszerítés
Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el. 
A bűncselekmény védett jogi tárgya a személyek tág értelemben vett cselekvési szabadsága.
A bűncselekmény sértettje bárki lehet, tehát gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú személy is.
A bűncselekmény elkövetője is bárki lehet. Ha azonban a hivatalos személy hivatalos eljárása során követi el a kényszerítő magatartást, hivatali bűncselekményért – például kényszervallatás – felelhet.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett jelentős érdeksérelmet is át kell fognia.
A kényszerítés elkövetési magatartása
Az elkövetési magatartás a sértettnek – erőszakkal vagy fenyegetéssel – valamilyen, a saját akaratával ellentétes cselekvőségre való kényszerítése.
Az erőszak személy ellen irányul, a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti. Elegendő, ha akaratot hajlító, így például az elkövető megpofozza, megüti a sértettet.
A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés egyszerű, azaz az elkövető által kilátásba helyezett súlyos hátrány irányulhat akár a sértett anyagi helyzetére, becsületére, akár nemi szabadságára, például a sértettet a megerőszakolásával fenyegeti meg az elkövető.
A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha azon túl, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelően cselekszik, ebből jelentős érdeksérelme is származik.
Az érdeksérelem a sértett bármilyen érdekkörében – például vagyoni, személyi – a bűncselekménnyel okozati összefüggésben beállt negatív változás. Súlyossága mindig az eset összes körülményeitől függ.
Személyi szabadság megsértése
Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a helyváltoztatás, a tartózkodási hely megváltoztatásának a szabadsága.
A cselekmény sértettje bárki lehet, akinek az elkövetést megelőzően cselekvési szabadsága volt. Annak, hogy ez milyen mértékben állt fenn, nincs jelentősége. Így súlyosan mozgáskorlátozott személy is lehet a bűncselekmény sértettje.
Ha az elkövetés hivatalos személyek ellen irányul, az egyéb körülmények függvényében más bűncselekmény merülhet fel (például hivatalos személy elleni erőszak ).
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A hivatalos személy által jogszerű eljárásában történő személyi szabadságtól megfosztás – például őrizetbe vétel – nem bűncselekmény, az eljárás során történő jogszerűtlen korlátozó intézkedés más bűncselekmény megállapíthatóságát veti fel (például a jogellenes fogvatartásét ).
A bűncselekmény elkövetési magatartása
A bűncselekmény elkövetési magatartása a személyi szabadságtól megfosztás. Ez minden olyan aktív vagy passzív magatartást felölel, mely alkalmas arra, hogy a sértettet személyi szabadságától megfossza. Ez bármilyen rövid időre és bármilyen módon – például öngyilkossággal fenyegeti – történhet, kivéve ha a jogellenesség hiányzik. Így nincs bűncselekmény a szülői fenyítőjog gyakorlása körében történő szobafogság esetén.
A bűncselekmény a személyi szabadságtól történő – bármilyen rövid idejű – tényleges megfosztással válik befejezetté, bevégzetté pedig akkor, ha a sértettet újra szabadon engedik. Ez azt jelenti, hogy az is büntethető e bűncselekmény elkövetőjeként, aki a tettes által bezárva tartott sértettet nem engedi ki, hanem annak további fogva tartásához segítséget nyújt.
A cselekmény csak szándékosan követhető el.
Súlyosabban minősülő esetek
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha
- tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
- aljas indokból vagy célból,
- a sértett sanyargatásával,
- védekezésre képtelen személy sérelmére,
- fegyveresen,
- felfegyverkezve,
- jelentős érdeksérelmet okozva, vagy
- hivatalos eljárás színlelésével követik el.
Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére aljas indokból vagy célból, illetve a sértett sanyargatásával követik el a személyi szabadság megsértését.
Aljas indokból vagy célból elkövetett a cselekmény, ha erkölcsileg elvetendő, elítélendő. Ilyennek minősülhet, ha más bűncselekmény elkövetése érdekében – például a szexuális erőszak előkészületeként – követik el.
A sértett sanyargatásával követi el a bűncselekményt, aki a személyi szabadság megfosztásával szükségszerűen együtt járó testi és lelki szenvedésnél nagyobb gyötrelmet okoz, és ez az általános értékítélet szerint is elítélendő.
Védekezésre képtelen, aki külső okok miatt nem képes a vele szemben megnyilvánuló támadást kivédeni vagy elhárítani, mert például – ideiglenes jelleggel – bezárták vagy fogyatékossága folytán – állandó jelleggel – mozgásában korlátozott. Ezek a személyek észlelik, felismerik a bűncselekmény elkövetését, azonban – akarati képességük hiányában – nem képesek védekezni ellene.
Fegyveresen az valósítja meg a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket (pl. detonátor) – akár használat nélkül is – tart magánál vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el.
Aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál, az felfegyverkezve valósítja meg a tényállást. Nincs szükség az eszköz tényleges használatára.
Az érdeksérelem a sértettet ért bármilyen – akár személyi, akár erkölcsi, akár anyagi jellegű – hátrányos következmény.
Hivatalos eljárás színlelésével valósul meg a cselekmény, ha az elkövető úgy tünteti fel a személyi szabadságtól való megfosztást, mintha állami vagy államigazgatási szerv szabályszerű eljárásának keretében – például rendőrként eljárva – foganatosítaná az intézkedést.
Elhatárolás
Az új Btk. önállóan, új tényállásban szabályozza a korábban a személyi szabadság megsértése bűncselekménye keretén belül büntetni rendelt munkavégzésre irányuló kényszerítést. Az új szabályozás alapján a kényszermunka elnevezésű bűncselekményt az elkövető akkor követi el, ha mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít. Ezért a tényállásban írt speciális kényszerítési jellegű cselekmény esetén a kényszermunka bűncselekményét kell megállapítani.
Kényszerítés csak abban az esetben állapítható meg, ha nem valósul meg más bűncselekmény. Ilyenkor a bíróságnak először azt kell vizsgálnia, van-e olyan más büntetendő magatartás, amely a kényszerítés mellett egyéb, speciális elemet is tartalmaz. Ez esetben akkor is e más bűncselekményért felel az elkövető, ha annak törvényi büntetési tétele megegyezik a kényszerítésével. Ebben a körben szóba jöhet például a zsarolás , az önbíráskodás vagy adott feltételek mellett akár a szexuális erőszak megállapítása is.
Ha a személyi szabadság megsértése egy másik súlyosabb bűncselekmény – például rablás stb. – eszközcselekménye, akkor ezért nem felel az elkövető.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)