19/2000. (XI. 13.) ORFK utasítás
a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt lévő járművezetőkkel szemben alkalmazandó rendőri intézkedésekről szóló módszertani útmutató kiadásáról
Szám: 5-1/19/2000. TÜK
Az 1998. évi LXXXVII. törvény 48. §-a 1999. március 1-jei hatállyal módosította a Btk. 188. § (1) és (3) bekezdését. A 188. § új eleme a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti járművezetés, amellyel halmazatban megvalósulhat a Btk. 282. § vagy a 282/A. §-ban megfogalmazott visszaélés kábítószerrel bűncselekmény. A Büntető Törvénykönyvben is újnak számító tényállási elem bizonyítása eddig nem alkalmazott rendőri eljárást igényel. Ehhez segítséget nyújt az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet által, a mintavétel módjára és a laboratóriumi vizsgálat elvégzésére kidolgozott módszertani levél. A jogszabályok érvényesülését biztosító szakszerű és egységes rendőri eljárás érdekében kiadom a következő
utasítást:
- A Btk. 188. § (1) bekezdésében meghatározott vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti járművezetés és a vele eshetőlegesen halmazatban megvalósuló visszaélés kábítószerrel bűncselekmények nyomozási hatásköre tekintetében a megyei rendőrfőkapitányok a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 15/1994. (VII. 14.) BM rendelet előírásait vegyék figyelembe. A 188. § minősített eseteit célszerű a közlekedésrendészeti nyomozó szervek hatáskörébe utalni. 2. Amennyiben a helyszíni eljárás során fellelt kábítószergyanús anyag mennyisége valószínűsíthetőleg meghaladja a személyes fogyasztásra szolgálót, a bűnügyi szolgálat bevonására haladéktalanul intézkedni kell. 3. A visszaélés kábítószerrel bűncselekményről a nyomozószerv a vizsgálat megindításakor – e bűncselekményekre vonatkozó érvényes jelentési kötelezettségen túl – tájékoztassa az elkövető lakhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kábítószer-bűnözés felderítésével foglalkozó egységet. 4. A rendőrorvosi hálózat és az illetékes rendőri szervek megfelelő mintavételi egységcsomaggal és gyorsteszttel történő ellátásáról az ORFK Gazdasági Főigazgatóság gondoskodjon. 5. A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti járművezetés, illetve kábítószer-fogyasztás gyanúja esetén ezen utasítás mellékleteként kiadott módszertani útmutató szerint kell eljárni. A rendőri szervek mintavételi egységcsomaggal és gyorsteszttel történő ellátásáig is törekedni kell a módszertani útmutatóban foglaltak – a helyi lehetőségek szerinti – érvényesülésére. 6. A módszertani útmutatóban foglaltakat az érintett személyi állomány részére oktatni kell. 7. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott rendőri szervekre terjed ki. 8. Ezen utasítás a kiadása napján lép hatályba.
- számú melléklet a 19/2000. (XI. 13.) ORFK utasításhoz
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt lévő járművezetőkkel szemben alkalmazandó rendőri intézkedéshez
- Rendőri ellenőrzés vagy közlekedési baleset során felmerülő vezetési képességre hátrányosan ható szer (továbbiakban: bódító hatású szer) befolyása alatti járművezetés, vagy a kábítószerrel való visszaélés gyanúja esetén elsődleges intézkedésként a jármű vezetőjét és utasait igazoltatni kell. 2. A jármű vezetőjét nyilatkoztatni kell a fogyasztott szeszes ital, bódító hatású szer fajtájára, mennyiségére, a fogyasztás időpontjára, körülményeire. Abban az esetben, ha a kábítószerrel való visszaélés gyanúja az utasokkal szemben is fennáll, akkor őket is nyilatkoztatni kell.
- A jármű vezetőjével szemben kötelező a helyszínen LION típusú elektromos alkohol tesztert, vagy a rendszeresített és hitelesített elektromos légalkoholmérő berendezést, ezek hiányában SPIRATEST alkoholszondát alkalmazni. Az ellenőrzés tényét, az érintettek nyilatkozatait, valamint a mérési eredményeket dokumentálni kell. 4. Kábítószerrel visszaélés, vagy bódító hatású szer által befolyásolt állapotban történő járművezetés gyanúja esetén a Rendőrségről szóló törvény (továbbiakban: Rtv.) 29. § (4) bekezdése alapján a járművet, valamint az abban tartózkodó személyek ruházatát át kell vizsgálni. 5. Minden olyan anyagot, amellyel kapcsolatban felmerült annak gyanúja, hogy az kábítószer vagy egyéb bódító hatású szer, valamint az ezek élvezetéhez használatos eszközöket a Be. 101. § (1) bekezdése alapján le kell foglalni, melyről – a halaszthatatlan nyomozási cselekményt kivéve határozattal kell rendelkezni. Nem kell határozatot készíteni, ha a lefoglalás foganatosítására más eljárási cselekmény (pl. szemle, házkutatás) során kerül sor, ebben az esetben utólag soron kívül határozatot kell hozni, melyet a lefoglalást elszenvedő fél részére kézbesíteni kell. 6. A bódító hatású szer által befolyásolt állapotban történő járművezetés gyanúja esetén a jármű vezetőjét vér- és vizelet mintavétel céljából, kábítószer fogyasztás gyanúja esetén az érintettet vizelet mintavétel céljából az Rtv. 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján – lehetőleg a rendőr orvosi szolgálathoz – elő kell állítani. A minták biztosítására az e célra szolgáló, központilag beszerzett egységcsomagokat kell alkalmazni (bódító hatású szer általi befolyásoltság vizsgálatára: vér- és vizeletminta-vételi egységcsomag; kábítószer-fogyasztás vizsgálatára: vizeletminta-vételi egységcsomag). 7. Kerülni kell, hogy a mintát adó személy a vizeletminta adását megelőzően nagy mennyiségű folyadékot fogyasszon, mert ez a minta felhígulásához, értékelhetetlenné válásához vezethet. 8. Amennyiben a járművezetővel szemben szeszes ital, valamint bódító hatású szer fogyasztásának gyanúja egyaránt felmerül, úgy mindkét cselekmény vizsgálatára intézkedni kell. A két bizonyítási eljáráshoz külön-külön kell biztosítani a vér- és vizeletmintákat, a megfelelő egységcsomagokban. 9. Amennyiben a közlekedési baleset következtében megsérült és a helyszínről elszállított személlyel kapcsolatban a fenti bűncselekmények gyanúja merül fel, azonnal intézkedni kell a 6-8. pont szerinti mintavételeknek az ellátást végző egészségügyi intézményben történő végrehajtására. 10. Mindegyik mintavételkor, a végrehajtással egyidejűleg pontosan és hiánytalanul ki kell tölteni az erre a célra szolgáló jegyzőkönyvet. A befolyásoltság bizonyíthatósága érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a klinikai tünetek orvos általi jegyzőkönyvezésére. 11. A vizeletminta előszűrő vizsgálatát (gyorstesztet) akkor indokolt alkalmazni, ha a Be. szerinti kényszerintézkedés (őrizetbe vétel, házkutatás, lefoglalás stb.) elrendelésének gyors megalapozásához szükséges. A vizsgálat lehetőleg rendőrorvosi szolgálat igénybevételével történjen. Budapest és Pest megye területén szükségessé váló gyorsteszt előszűrő vizsgálatokat az ORFK EPEK BOFOSZ bűnügyi orvosai végzik a Gyorskocsi utcai fogdaorvosi rendelőben a nap 24 órájában. 12. A gyorsteszt (előszűrő vizsgálat) eredménye csak jelzés értékű, bizonyító erővel nem rendelkezik, ezért a hiteles vizsgálatra feljogosított szakértői intézet kirendelése nem mellőzhető. 13. A bódító hatású szer általi befolyásoltság megállapítása céljából biztosított vér- és vizelet, valamint a kábítószer-fogyasztás megállapítása céljából biztosított vizeletmintát az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézetbe (1146 Budapest, Varranó utca 2-4. sz.) kell megküldeni. 14. A szeszes italtól való befolyásoltság megállapítása céljából biztosított vér- és vizeletmintát az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetbe kell továbbítani. Ettől való eltérés kizárólag gyorsított eljárás esetén engedhető meg. 15. Az 5. pontban említett anyagmintákat analizálás végett az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetbe kell megküldeni. 16. Az Igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet alapján, a 13-15. pontokban felsorolt intézetek által végzett szakértői vizsgálatért felszámított díj a rendőrséget nem terheli, az összeget az intézetek részére nem kell átutalni, de a díjjegyzéket az eljárás irataihoz csatolni, és a szakértői díjat a költségjegyzékben szerepeltetni kell. 17. A vér- és vizeletminták, valamint az ezek biztosítására szolgáló egységcsomagok alkalmazás előtti kezelésére, tárolására a véralkohol-dobozokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A bódító hatású szer általi befolyásoltság és a kábítószerrel visszaélés vizsgálatához biztosított vér- és vizeletmintákat az alkoholos befolyásoltság vizsgálatához levett vérmintákkal együtt lehet tárolni.
- számú melléklet a 19/2000. (XI. 13.) ORFK utasításhoz
MÓDSZERTANI LEVÉL az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet 1. számú módszertani levele a kábítószerek és pszichotróp hatású anyagok igazságügyi toxikológiai vizsgálatáról különböző humán testnedvekből, hatósági mintavételezés alapján
A büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. tv. 48. §-a, 62-65. §-ai és 83. §-a 1999. március 1-jei hatálybalépéssel módosították a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek (Btk.) az ittas járművezetésre, a kábítószerrel való visszaélésre, valamint a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendeletnek (Btké.) a kábítószerre vonatkozó rendelkezéseit. A törvény a szeszes italtól befolyásolt állapotban történő járművezetéssel egyezően büntetni rendeli, ha a vezető a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vesz részt a forgalomban. A kábítószerrel visszaélésre kapcsolatos rendelkezések módosítása mellett új bűncselekményként határozza meg a kábítószer készítésének elősegítését és a teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel való visszaélést. A Btké.-t pedig, a kábítószer csekély és jelentős mennyiségének meghatározása tekintetében törvényi szintű szabályozással egészíti ki. A büntető jogszabályok módosítása jelentős mértékben érinti a biológiai anyagok mintavételezését, az igazságügyi toxikológiai analízist, illetve ezen esetek szakvéleményezését is. Erre tekintettel az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet a 2/1988. (V. 19.) IM rendelet 54. és 57. §-ai alapján az alábbi módszertani levelet adja ki:
- A biológiai testnedvek mintavételezésének módja és szabványos formája
- A kábítószerrel és pszichotróp anyagokkal történő visszaélés gyanújának bizonyítása vizeletmintából történik. Ajánlatos, hogy a vizsgálatra kerülő minta mennyisége lehetőség szerint 50 ml legyen. Javasoljuk, hogy a megfelelő mennyiségben biztosított minta csavarmenetes műanyag tetővel jól zárható edénybe történjék, melyet sérülés nélkül el nem távolítható szalaggal célszerű rögzíteni. A rögzítőszalagon és az edény oldalára helyezett címkén kívánatos megjeleníteni: a mintát biztosító személy (orvos) és a donor nevét, aláírását, a mintavétel dátumát. A mintavételezésnél javasolt szem előtt tartani minden olyan körülményt, mely egy esetleges mintahamisítást tenne lehetővé. Ezért az alábbi feltételek betartását ajánljuk: a) A vizeletminta vételezése különös figyelmet igényel. Ilyenek például, hogy lehetőség szerint, kabátot, csomagot ne tartson magánál a mintaadó. Továbbá a donor érdekében ajánlatos az esetlegesen kézen lévő hatóanyag kontamináció és a mintába történő bemosódás elkerülése miatt a mintaadó előzetes kézmosása is. b) Az esetleges mintahígítások elkerülése céljából javasoljuk, hogy mintaadás olyan WC-ben történjen, ahol nincs a fülkében vízcsap és felületaktív anyag (szappan). Ugyanakkor ajánlatos a lehetőségekhez mérten, a WC öblítőtartályát színezékkel ellátni. c) Kérjük a mintavételezést lebonyolító hatóságot, hogy a mintavételezés után, a minta hőmérsékletét, színét és kémhatását (tizedes pontosságú pH papírral) a vételezés helyén ellenőrizni szíveskedjék. Amennyiben a vizsgálatot kérő hatóság szükségesnek találja előszűrés végezhető. Javasoljuk a tartály lezárása után a minta szállításig hűtőszekrényben (+4 °C) való elhelyezését. Ugyanakkor kerülendő a minta lefagyasztása. A minta késedelem nélküli mérőhelyre való juttatásáról a kirendelő hatóság illetékes gondoskodni. d) A szállítandó tartályhoz célszerű mellékelni az elsődleges orvosi vizsgálat jegyzőkönyvét, valamint az esetleges előszűrő vizsgálat eredményét is. (Lásd az I. számú mellékletet.) 2. A cselekvőképességet hátrányosan befolyásoló anyagok (kábítószerek, pszichotróp hatású anyagok, gyógyszerek és egyéb vegyületek) megállapítása céljából a mérőhely felé – a vizeletmintán kívül – vérminta vétele is javasolt. a) A vérminta biztosítása céljára 3×10 ml űrtartalmú, gumidugóval zárt, vákuumozott kémcső szükséges, mely nem tartalmazhat véralvadásgátló anyagot, ugyanakkor ajánlott a véralvadást elősegítő speciális orvosi kémcső alkalmazása. b) A vérminta biztosításánál a véralkohol mintavételezés ismert körülményei az irányadók. Javasoljuk, hogy a kirendelő hatóság a vérmintákat szállításig hűtőszekrényben (+4 °C) tárolja. Ugyanakkor kerülendő a minta lefagyasztása. A minta késedelem nélküli mérőhelyre való juttatásáról a kirendelő hatóság illetékes gondoskodni. 3. A mintavételezés idejében, amennyiben az eljáró hatóság azt indokoltnak tartja, a donor vizeletének előszűrő vizsgálatát kezdeményezheti. Az előszűrések pontatlanságukból fakadóan – tájékoztató jellegűek és gyorstesztekkel készülnek. (Ajánlatos a nemzetközi javaslattal ellátott teszt használata [NIDA].) A gyártmány típusától függően a gyorstesztek kétféle módon használhatók: mártogatós eljárással, illetve cseppentős technikával. A tesztek hatóanyagcsoport megjelölésére alkalmasak. Ezen belül ismeretes: egy hatóanyagcsoportra, illetve több
hatóanyagcsoport érzékelésére alkalmas teszt. Az előszűrés mindenképpen jelzés értékű eredményt ad, de a gyorsteszt alkalmazása önmagában még bizonyító erővel nem rendelkezik, s így a hiteles mérőhely kirendelése sem kerülhető meg.
- Igazságügyi toxikológiai analízis követelményei és a szakvélemény adása
- Az I.-ben foglaltak szerint, a szabványosan biztosított biológiai testnedveket bontatlan állapotban haladéktalanul hiteles mérőhely felé kérjük továbbítani. 2. Hiteles mérőhelynek tekinthető az a vizsgáló laboratórium, amelyik rendelkezik a jogszabályok szerint megállapított illetékességgel, felkészültsége (műszerezettsége) révén képes részletes szűrő, megerősítő és mennyiségi vizsgálatok elvégzésére, valamely nemzetközi ellenőrző program részese, és rendelkezik félévesnél nem régebbi hitelesítő bizonylattal, továbbá jogosult igazságügyi toxikológiai szakvélemény adására. 3. Bűncselekmények alapos gyanúja esetén, országos hatáskörrel és kizárólagos joggal a hatályos jogszabályok [2/1988. (V. 19.) IM rendelet, illetve az azt módosító 3/1994. (II. 27.) IM rendelet 1. számú melléklet D., valamint 3. számú melléklet 7. pont a) bekezdése] alapján kábítószerek, pszichotróp anyagok és a cselekvőképességet hátrányosan befolyásoló gyógyszerek biológiai testnedvekből történő igazságügyi toxikológiai analízisére, valamint a beérkeztetett esetek igazságügyi toxikológiai szakvéleményezésére az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet jogosult. Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete Kábítószer-ellenőrző Központja által félévente ellenőrzött mérőhely, mely szakértői révén jogosult igazságügyi toxikológiai szakvélemény kiadására. 4. Az Intézetbe beérkeztetett biológiai testnedvek szűrővizsgálatát a szakmai követelményeknek megfelelően, olyan mérőrendszerekkel végzi, melyeknek felderítőképessége a nemzetközi szabványokban előírtakkal megegyezik. Ennek a követelménynek a polarizált fluorescens fénnyel működő immunkémiai (FPIA) mérőrendszer, illetve scanning detektoros folyadék-kromatográfiás (REMEDI-HS) drog analizátor feleltethető meg. A megerősítő vizsgálatok és/vagy mennyiségi meghatározások céljára a gázkromatográf-tömegspekrométer (GC/MS), diódasoros nagyhatékonyságú folyadék-kromatográf (DAD-HPLC), nitrogén-foszfor érzékenységű detektorral, valamint lángionizációs detektorral ellátott gázkromatográf (NPD-GC, FID-GC) alkalmazható. A vizsgálatok hatékonyságát és áteresztőképességét az automatikus mintaadagolás, illetve a számítógépes kiértékelés is biztosítja. 5. Tájékoztatjuk a kirendelő hatóságot, hogy az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézetbe beérkeztetett minták átvétele a nap 24 órájában történik. A szokásos és az Intézettől elvárható vizsgálati idő – a minta beérkezésétől a szakvélemény kiadásáig 30 munkanap. Amennyiben a kirendelő hatóság kéri és ezt előre jelzi, a sürgősségi esetek vizsgálati ideje 15 munkanap. Rendkívüli esetekben az Intézet ügyeleti munkát is elláthat. 6. Az Intézet a mérési eredmények birtokában szakvéleményt ad a kirendelő hatóság részére. A szakvélemény a jogszabályban [2/1988. (V. 19.) IM rendelet 33. §-ában] meghatározottakon túl, tájékoztatja a kirendelő hatóságot a mérési eredmény szórásáról, a kalibrálás korrelációjáról, valamint annak legalacsonyabb értékéről. Az alkalmazott vizsgálati eljárásban az analitika szakmai szabálya irányadó. Mérések eredményeit jól dokumentált módon 5 évig, a vizsgálatból visszamaradt biológiai testnedveket pedig 6 hónapig hűtött körülmények mellett (+4 °C) megőrzi. 7. Az Intézet által végzett szakértői vizsgálatról (szakvélemény adásakor) a kirendelő hatóság részére díjjegyzéket állít ki. A díjjegyzék tételei – felhasznált biológiai anyag/kimutatott hatóanyag egységében – a jogszabályban [3/1996. (II. 21.) IM rendelet I. melléklet 51. és 53. pontja] meghatározott szakértői munkadíjakhoz igazodnak. A díjjegyzékben felszámított összeget a kirendelő hatóság nem téríti meg az Intézetnek.