Szeméremsértés

Btk. 205. §

(1) Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt szeméremsértő magatartást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti.

1. Jogi tárgy
A szeméremsértés elsődleges jogi tárgya a szexuális önrendelkezés azon aspektusának védelme, hogy mások szexualitásával akaratunkon kívül ne szembesüljünk. Az (1) és (2) bekezdésben foglalt bűncselekménynek passzív alanya nincs, a cselekmény észlelői sértettnek tekintendők. A bűncselekmény három különböző tényállásból épül fel. A (3) bekezdésnek már passzív alanya is van.
2. Első alakzat tényállási elemei és egyéb ismérvei („klasszikus szeméremsértés”)
Az (1) bekezdésben foglalt – klasszikus – szeméremsértés elkövetési magatartása szerint a tettes magát szeméremsértő módon mutogatja. Ennek szituációs eleme a más előtti elkövetés. A szeméremsértő mutogatás gyakorlatilag a nemi szerv feltűnő látni engedését jelenti, vagy akár nemi cselekmények (pl. önkielégítés, de akár közösülés) nyilvános végzését is. A „más előtt” mutogatás azt jelenti, hogy megvan az objektív lehetősége annak, hogy a cselekményt az elkövetőn kívül legalább egy másik személy észlelje (vö. BH1983. 107.); a tényleges észlelésnek bekövetkeznie nem kell. Így szeméremsértésnek minősül az alvó személy előtti önkielégítés is (BH1993. 341.). Bár a mutogat szóból a többszöri elkövetés követelményére lehetne következni, a bűncselekmény megvalósulásához egyszeri szeméremsértő megmutatás is elegendő. Amennyiben a szeméremsértő mutogatásba a sértett beleegyezik (pl. egy „live show” nézője), az a cselekménynek a tényállásszerűségét még nem (a szeméremsértő jelleg objektív, az általános társadalmi erkölcsre építő megközelítése miatt), csak a jogellenességét zárja ki (sértett beleegyezése mint jogellenességet kizáró ok).
Ez az alakzat egyenes szándékot feltételez, s egyben célzatos. A célzat a tettes nemi vágyának kielégítésére irányul, amelynek fennállásra a bírói gyakorlat legtöbbször az objektív körülményekből következtet (pl. BH1981. 313.). Az ijesztésre, megbotránkozásra vagy megalázásra irányuló szeméremsértő mutogatás nem a Btk. 205. § (1), hanem a (3) bekezdés szerint tényállásszerű. A két alakzat tehát a szexuális célzat alapján határolható el egymástól.
A szeméremsértés rendbelisége a sértettek száma szerint alakul, folytatólagosság kizárólag ugyanazon sértett vonatkozásában képzelhető el. Törvénysértő az a gyakorlat, amely több személy előtti mutogatást is folytatólagosságnak minősít (így BH1983. 107.), összekeverve a jogi tárgyat a sértettel, és a cselekmény észlelőit tévesen megfosztva sértetti minőségüktől.
3. Második alakzat tényállási elemei és egyéb ismérvei („tizennégy év alatti sérelmére elkövetett szeméremsértés”)
A Btk. 205. § (2) bekezdése szerinti alakzat sértettje a tizennegyedik évét még be nem töltött személy, tettese pedig a tizennyolcadik évét betöltött személy (különös bűncselekmény). Az elkövetési magatartás a sértett előtti szeméremsértő magatartás. A más megfogalmazás ellenére a szeméremsértő magatartás gyakorlatilag azonos jelentést hordoz a szeméremsértő magamutogatással. A Btk. 205. § (1) bekezdésben meghatározott mutogatáshoz képest legfeljebb érthetőbben fejezi ki, hogy a gyermek előtti, mással folytatott szexuális cselekmény is tényállásszerű. Ez az alakzat is a Btk. 205. § (1) bekezdésben foglalt speciális szexuális célzattal követhető el. Kiemelendő, hogy a fiatalkorú tettes ezt az alakzatot nem, viszont a Btk. 205. § (1) bekezdés szerinti – enyhébb – alakzatot minden további nélkül elkövetheti.
E bűncselekmény szubszidiárius, különös gonddal kell vizsgálni az elhatárolását más nemi deliktumoktól. Ha a szeméremsértő magatartás (pl. önkielégítés végzése) egyben a gyermek szexuális cselekményre való rábírására irányul, akkor a cselekmény a Btk. 198. § (2) bekezdése szerinti szexuális visszaélésként minősül. Ha ez a célzat nem lenne bizonyítható, a szeméremsértő magatartást „felfogja” a szeméremsértés Btk. 205. § (2) bekezdés szerinti tényállása. Bár a büntetési tételek azonosak (tehát nincs súlyosabb bűncselekmény), de a jogi tárgyak tökéletes azonossága folytán egyértelműen a kétszeres értékelés tilalmát sértené a szexuális visszaélés és a szeméremsértés halmazatának megállapítása (ez esetben tehát az eltérő jogi tárgyakkal rendelkező szubszidiárius garázdaság, testi sértés és rongálás halmazatával kapcsolatban kialakult gyakorlat nem alkalmazható). További érv, hogy abszurd lenne az az értelmezési eredmény, hogy aki a rábírás érdekében mutogatja magát a gyermek sértett előtt, annak a terhére bűnhalmazatot kell megállapítani, míg ha a gyermeket például – szexuális cselekményt meg nem valósító módon – simogatja vagy elkezdi vetkőztetni, csak szexuális visszaélés miatt felelne. Ha a tettes a nevelése alatt álló tizennégy év alatti kiskorú előtt végez önkielégítést (s ha ez nem irányul egyúttal szexuális cselekményre való rábírásra), akkor a cselekmény nem szeméremsértésként, hanem a súlyosabban büntetendő kiskorú veszélyeztetéseként minősül [Btk. 208. § (1) bek.] (vö. BH1994. 470).
4. Harmadik alakzat tényállási elemei és egyéb ismérvei („objektív szeméremsértés”)
A Btk. 205. § (3) bekezdésben foglalt – objektív karakterű – szeméremsértési alakzat nélkülözi a tényállási szinten megfogalmazott szexuális célzatot, s így határolható el a Btk. 205. § (1) bekezdés szerinti klasszikus szeméremsértéstől. E tényállás azokat a szeméremsértő magatartásokat fogja át, amelyek nem minősülnek szexuális cselekménynek annak következtében, hogy az ahhoz szükséges súlyos szeméremsértési fokot nem érik el [vö. Btk. 459. § (1) bek. 27. pont], azaz gyakorlatilag nem járnak nemi szerv megérintésével. A magatartások – súlyosan szeméremsértő jelleg hiányában – szexuális célzattal is megvalósulhatnak: ilyen lehet a női mell, a fenék megfogása. De szexuális célzat nélkül a mással szembeni súlyosan szeméremsértő magatartás is e bűncselekmény szerint tényállásszerű: így pl. a nemi szerv bosszantásból, megalázásból történő mutogatása. Az 1978. évi kódexre épülő bírói gyakorlat e magatartásokat becsületsértésként minősítette, azonban de lege lata e minősítés már nem helytálló.

(Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz)