Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, megvalósítja a tartási kötelezettség elmulasztását. 
A bűncselekmény védett jogi tárgya az – elsősorban a családjogi szabályokon alapuló – gyermektartási kötelezettség teljesítéséhez fűződő társadalmi elvárás, másrészt a gyermekek megfelelő életkörülményekhez fűződő érdeke.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) – a korábbi szabályokhoz képest – már nem minden tartási kötelezettség elmulasztását rendeli büntetni, hanem csak kifejezetten a gyermekek eltartásával kapcsolatos kötelezettségből eredő vagyoni hozzájárulás nem teljesítését. Ennek oka a Btk.-hoz fűzött indokolás alapján az, hogy a tartási formák között a családjogi jogviszonyokra vonatkozó jogszabályokból is következik az a különbségtétel, hogy egyedül a gyerektartást kell a saját szükségletek rovására is biztosítani; sem a szülőtartás, sem a házastársnak járó tartási kötelezettség esetén nem köteles arra az eltartó, hogy saját megélhetését veszélyeztesse az ilyen tartási kötelezettségek teljesítése esetén.
A hatósági határozat fogalma
A hatósági határozatnak nemcsak jogszabályon kell alapulnia, de végrehajthatónak is kell lennie. Ilyen a polgári bíróság tartás megállapítása körében hozott jogerős döntése, vagy a gyámhatóság gondozási díjat megállapító határozata, amennyiben a nevelésbe vett kiskorú tartására köteles személy a gondozási díj fizetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
A határozatban előírt tartási kötelezettség nem teljesítésével valósul meg a bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy nem feltétel, hogy az arra jogosult egyéb eszközzel vagy módon kísérletet tegyen a tartásdíj biztosítására. A mulasztás csak akkor tényállásszerű, ha a határozat megszületését követően történik.
A bűncselekményt csak szándékosan lehet megvalósítani. Az elkövetőnek tisztában kell lennie tartási kötelezettségének nem teljesítésével és azzal a ténnyel, hogy mindez neki felróható okból nem történik meg.
Az önhiba fogalma
Ha az elkövető e kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a bűncselekmény minden egyéb feltétel nélkül is megvalósul. Nem kritériuma a tényállásnak, hogy a tartási kötelezettség elmulasztása bármilyen negatív eredménnyel járjon az arra jogosult vonatkozásában.
Az önhiba olyan mulasztást jelent, amikor a nemfizetés nem külső körülmények miatt, hanem az elkövetőnek felróható okból marad el. Így fennáll az önhiba, ha az elkövető munkakerülő, italozó életmódja miatt mulasztja el fizetési kötelezettségeit. A tartási kötelezettség elmulasztása körében nem hivatkozhat az elkövető saját rossz anyagi helyzetére, amennyiben maga számára a minimális feltételek rendelkezésre állnak. Ilyenkor ugyanis a tartási kötelezettség teljesítése olyan elsőbbséget élvez, amelyet az elkövető még saját egyéb kiadásainak kárára is kell, hogy teljesítsen.
Nem áll fenn e feltétel, ha nincs megfelelő jövedelme, de a munka megszerzése érdekében igazolhatóan mindent megtesz. Szintén hiányzik az önhiba abban az esetben, ha az elkövető beteg, kórházba került, vagy szabadságvesztés-büntetés végrehajtását tölti, ugyanígy, ha azért mulasztotta el a tartásdíj megfizetését, mert a munkahelye rossz címre utalta át az összeget.
A tartási kötelezettség elmulasztásának egyéb szabályai
Súlyosabban minősül a bűncselekmény, hogy ha a tartási kötelezettség elmulasztásával az elkövető a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a jogosult számára e forrás hiányában a létminimumhoz szükséges anyagi lehetőségek sem állnak rendelkezésre.
Abban az esetben, ha az elkövető a kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz, e bűncselekmény miatt nem büntethető, a minősített esetben pedig büntetése korlátlanul enyhíthető.
A bűncselekmény attól függően minősül többrendbelinek, hogy hány passzív alanya van, azaz hány személy kezéhez kell a tartásdíjat teljesíteni. Így ha ugyanannál a passzív alanynál egyszerre három tartásra jogosult gyermeke van az elkövetőnek, a cselekmény nem három-, hanem a sérelmet szenvedett anya számából eredően csak egyrendbeli bűncselekménynek minősül.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)