ELJÁRÁS A TÁVOLLÉVŐ TERHELTTEL SZEMBEN
- § (1) A büntetőeljárás lefolytatásának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt elérhetetlenné vált.
(2) A távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha
- a) a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,
- b) a terhelt felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre, és
- c) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor állapítható meg, ha
- a) a terhelt felkutatása érdekében bizonyítás felvételére, adatszerző tevékenység folytatására, vagy – ha annak feltételei fennállnak – leplezett eszközök alkalmazására került sor,
- b) a nyomozó hatóság, ügyészség vagy a bíróság körözést, vagy – ha annak feltételei fennállnak – elfogatóparancsot bocsátott ki, és
- c) a körözés vagy az elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül nem vezetett eredményre.
(5) Ha a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn, a bíróság vagy az ügyészség az eljárást felfüggeszti.
(6) A távollévő terhelttel szembeni eljárásban a védő részvétele kötelező.
Nyomozás és vádemelés
- § (1) Ha bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított elérhetősége ismeretlen, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a gyanúsítottat távollévő terheltté nyilvánítja. A határozat ellen nincs helye panasznak.
(2) Ha a távollévő terheltnek nincs védője, részére az ügyészség az (1) bekezdés szerinti határozatában védőt rendel ki.
(3) A távollévő terhelt részére az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság csak
- a) az (1) bekezdés szerinti határozatot,
- b) az eljárást felfüggesztő, megszüntető határozatot,
- c) a vádemelésről szóló tájékoztatást
kézbesíti.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyanúsítás közlésének elmaradása a vádemelésnek nem akadálya. Ha az ügyészség az eljárás terhelt távollétében történő lefolytatását a vádiratban indítványozza, a vádiratnak a 422. §-ban meghatározottak mellett tartalmaznia kell a 747. § (3) és (4) bekezdésben felsorolt körülmények részletes leírását is.
A bíróság eljárása a távollévő vádlottal szemben
- § (1) A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára jár el.
(2) A távollévő terhelt tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye.
- § (1) Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az ügyészséget. A bíróság további eljárására a Tizenharmadik-Tizennegyedik Rész rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a vádlott a vádemelés után válik elérhetetlenné, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, erről a bíróság az ügyészséget tájékoztatja.
(3) Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.
(4) Ha a bíróság a távollévő vádlott részére védőt rendel ki, a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével kell folytatni.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is.
- § (1) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala előtt eredményre vezettek, a bíróság a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével folytatja, szükség esetén a bizonyítási eljárást az 547. § alapján újra megnyitja.
(2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala után vezettek eredményre, a vádlott a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelenthet be.
- § (1) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a vádlottat kihallgatja, ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának lényegét, valamint – ha szükséges – a vádlott által indítványozott további bizonyítást vesz fel.
(2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság – feltéve, hogy a 625. § (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye – a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
(3) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen bejelentett jogorvoslat elbírálása során vezettek eredményre, a Kúria a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a harmadfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Ezt követően a harmadfokú bíróság eljárására a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ügydöntő határozat meghozatala után válik ismertté, a javára perújítási indítványt lehet előterjeszteni.
- § (1) Az e Fejezet szerint megismételt eljárásra a Tizennyolcadik Rész rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a vádlott az e Fejezet szerint megismételt eljárás során ismételten ismeretlen helyre távozik, a bíróságnak a távollévő vádlottal szembeni eljárás alapján hozott határozata érdemi vizsgálat nélkül hatályában marad. Erre a bíróság a vádlottat figyelmezteti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az eljárást az a bíróság folytatja, amelynek eljárásában a vádlott felkutatására tett intézkedések korábban eredményre vezettek.
CII. FEJEZET
ELJÁRÁS A KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODÓ TERHELT TÁVOLLÉTÉBEN
- § A külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás esetén a CI. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
- § (1) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának akkor van helye, ha
- a) európai vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye, vagy arra azért nem kerül sor, mert a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tesz indítványt, és
- aa) a terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy
- ab) a terhelt külföldön fogva van,
- b) európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a terhelt elfogását követően a terhelt átadására vagy kiadatására tizenkét hónapon belül nem került sor, és a büntetőeljárás átadására sem került sor,
- c) európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a terhelt átadását vagy kiadatását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor,
- d) európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, és a terhelt halasztott átadását vagy kiadatását rendelték el.
(2) A külföldön tartózkodó terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha
- a) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja, és
- b) a terhelt részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztésével, illetve telekommunikációs eszköz alkalmazása útján nem biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése nem indokolja.
- § (1) Ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a terhelt külföldön tartózkodik, és a 755. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, erről a bíróság az ügyészséget tájékoztatja. Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a terhelt távollétében folytassák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.
(2) Ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a távollévő terhelt külföldön tartózkodik, és a 755. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, a bíróság az ügyészség felhívása nélkül folytatja az eljárást.
(3) Ha a terhelt külföldön fogva van, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának a vádemelést követően csak a terhelt hozzájárulásával van helye. Ha a terhelt az eljárás folytatásához nem járul hozzá, a bíróság az eljárást felfüggeszti.