Az eljárás ügyiratainak megismerése (Be. 100. §)
- § (1) Az eljárás ügyiratait
- a) a terhelt és védője a terhelt gyanúsítotti kihallgatását követően,
- b) a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben és
- c) az egyéb érdekelt és a vagyoni érdekelt az őt érintő körben
erre irányuló indítványra ismerheti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed, ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a további bizonyítási eszközöket is.
(3) Nem képezi az eljárás ügyiratainak részét az ügyészség és a nyomozó hatóság között a felügyelet és irányítás gyakorlásával összefüggésben keletkezett ügyirat, különösen az ügyészségi utasítás, nyomozási terv, határozat tervezet és az előterjesztés.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését
- a) a megvizsgálás lehetővé tételével,
- b) erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával,
- c) saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével,
- d) az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével, illetve
- e) jogszabályban meghatározott egyéb módon
biztosítja.
(5) A megismerés joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.
(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.
(7) A megismerés joga, illetve a megismerésnek a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott módja nem korlátozható
- a) az olyan eljárási cselekményről készült ügyirat vonatkozásában, amelyen az indítványozó jelen volt, vagy e törvény rendelkezései szerint jelen lehetett és
- b) a szakvélemény vonatkozásában.
(8) A megismerés – indítványnak megfelelő – biztosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(9) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az indítvány előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az eljárás (2) bekezdés szerint meghatározott ügyiratai közül azoknak a megismerését, amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta.
—->>—–>>–<<—–<<—-
Az ügyiratok megismerése
- § (1) A nyomozás során a 100. § rendelkezéseit folyamatosan és oly módon kell alkalmazni, hogy a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időköz a terhelt és a védő hozzájárulásával rövidíthető vagy mellőzhető.
1990 évi XCIII. törvény az illetékekről
57. § (2) bekezdés:
(2)[1] Illetékmentes a büntetőügyekben:
- a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási indítványa és felülvizsgálati indítványa;
- b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt vagy a személyes meghallgatás alapján a bíróság megszünteti;
- c) az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt a terhelt, a törvényes képviselője vagy a védő nyújtotta be;
- d) a költségkedvezmény engedélyezése iránti eljárás;
- e) a terhelt, a védő, a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője és az ügygondnok részére az általuk a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megismerhető ügyiratokról készült másolat egyszeri kiadása;
- f) a sértett részére másolat egyszeri kiadása az olyan eljárási cselekményről készült ügyiratról, amelyen jelen volt vagy jelen lehetett;
- g) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, illetve az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának egyszeri kiadása;
- h) az elektronikus formában, elektronikus okiratként vagy papíralapú okirat elektronikus másolataként (a továbbiakban együtt: elektronikus formában) rendelkezésre álló ügyirat másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítása.
[1] Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2018. VII. 1-től.
12/2018. (VI. 12.) IM rendelet
az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról
- Saját részre történő másolat vagy felvétel készítése
- § (1) Az ügyirat megvizsgálása során a megismerésére jogosult a nála lévő technikai eszköz – így különösen fényképezőgép, kamera, kézi szkenner, mobileszköz − segítségével másolatot vagy felvételt készíthet az ügyiratról.
(2) Az ügyirat megismerésére jogosult által készített másolat nem hiteles másolat.