Megbízható és korrekt védőügyvéd jelenléte nélkül ne tegyen vallomást! Joga van a legmagasabb szintű védelemhez!

A gyanúsított a vádemelés után válik vádlottá. A nyomozás befejezésével ez nem szükségszerű, az ügyész ugyanis a nyomozás befejezése után többféleképpen dönthet. A gyanúsított számára kedvező megoldás a nyomozás megszüntetése, kedvezőtlenebb a vádemelés. Az ügyész határozhat a vádemelés részbeni mellőzéséről vagy a vádemelés elhalasztásáról, illetve a közvetítői eljárásra utalásról. Ha azonban a vádemelés mellett dönt, a gyanúsított vádlottá válik. , 

A vallomástétel megtagadása

A vádlott nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, azonban amit mond, az bizonyítékként felhasználható. Az erre való figyelmeztetést és a terhelt válaszát szó szerint jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.  Ha a vádlott a vallomástételt megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza, de a védekezésének erről a módjáról lemond.  A törvény általános jelleggel írja elő, hogy az eljáró szervek törekedjenek arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személlyel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzanak. A jogokról való tájékoztatásokat és a kötelezettségekre való figyelmeztetéseket az érintett személy számára érthető módon, az érintett személy állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. Azt is rögzíti a törvény, hogy a szóbeli kommunikáció során meg kell győződni arról, hogy az elmondottakat az érintett személy megértette-e, ennek hiányában a tájékoztatást, illetve a figyelmeztetést meg kell magyarázni. Ha a terhelt fiatalkorú, a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az érintett személy életkorára és érettségére figyelemmel kell megfogalmazni. Ugyanígy figyelemmel kell lenni arra, ha az érintett személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – beszámítási képességre tekintet nélkül – kóros elmeállapotú, ilyen esetben az állapotára tekintettel fokozott körültekintéssel kell eljárni.  A vádlott hallgatásából nem lehet a bűnösségre vonatkozó következtetetéseket levonni. Fontos szabály az is, hogy bár a vádlottnak nincs igazmondási kötelezettsége, azonban mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, ha a vádlott vallomást tesz, erre is figyelmeztetnie kell őt a hatóságnak. 

A vádlott védelemhez való joga

A vádlott védelemhez való joga az önálló védekezés eszközein túlmenően a védő útján történő védekezés lehetőségét is magában foglalja. Ehelyütt a vádlott védekezési eszközeit és védekező pozícióját jellemezzük.

A vádlott a váddal szembeni védekezése során:

1. vallomást tehet,
2. a vallomást és a válaszadást megtagadhatja ,
3. hamis vallomást tehet (amennyiben azzal más konkrét személyt nem vádol bűncselekmény elkövetésével) ,
4. bizonyítási indítványokat tehet (pl. szakértő kirendelésére, tanú meghallgatására, szembesítésre stb.) ,
5. jelen lehet a tárgyaláson és bizonyítási cselekményeknél és ott észrevételeket, kérdéseket fogalmazhat meg pl. a tanúhoz, szakértőhöz,
6. vallomását, észrevételeit írásban is benyújthatja,
7. a szakértőtől véleményt kérhet, amelyet a bíróság okiratként értékel ,
8. perbeszédet tarthat ,
9. az utolsó szó jogán szólhat .

Az eljárás minden szakaszában a terhelt jogainak, illetve a védelemhez való jognak az érvényesülését az eljárás egészét tekintve kell vizsgálni aszerint, hogy a per során biztosított volt-e a “megfelelő idő és lehetőség a védekezésre való felkészülésre” , illetve megvalósult-e a vád és a védelem esélyegyenlősége a bizonyítás folyamatában.

Az eljárási törvény bizonyos helyzetekben kötelező védelmet ír elő, ilyenkor a vádlottnak mindenképpen rendelkeznie kell védővel, ha ő nem hatalmaz meg védőt, akkor a bíróság rendel ki neki. Ilyen eset például, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel vagy ha a terheltet fogva tartják.

Az eljárási cselekményeknél és a tárgyaláson való jelenlét joga

A vádlottnak a tárgyaláson való jelenléte a védelemhez való jognak  és a bizonyítási esélyegyenlőségnek is fontos feltétele. A vádlott jelen lehet tehát a tárgyalásokon és az azokon kívül foganatosított bizonyítási cselekményeknél, ha pedig őt a bíróság idézi, köteles megjelenni , .

A vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Az idézéssel egyidejűleg a bíróság a vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.  Ebben az esetben azonban kötelező a védő részvétele a tárgyaláson. 

Az első fokú tárgyaláson – törvényi kivételektől eltekintve (pl. külön eljárás a vádlott távollétében) – a vádlott jelenléte az ügydöntő határozat meghozatalának törvényi feltétele. A bíróság a vádlottat távollétében ugyanakkor felmentheti, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti; ha pedig előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a bíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottal szemben az eljárást be is fejezheti, az ügydöntő határozatot a meg nem jelent vádlottal kézbesítés útján, a tárgyaláson jelen lévő védővel kihirdetés útján közli.

A vádlott jelen lehet a már kihallgatott vádlott-társai , illetőleg a tanúk vallomásánál , a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál. 

Az első fokú eljárásban a tárgyalásra a vádlottat idézik. A jelenlévő vádlott, ha az idézett védő nem jelent meg, helyette más védőt hatalmazhat meg, illetőleg – ha a védő tárgyalási részvétele kötelező – a meg nem jelent védő helyett más védőt rendel ki a hatóság. Az új védőnek megfelelő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell halasztani. 

A vádlott jelenléti joga, ezáltal a védekezés fenti lehetőségei a következő esetekben jogszerűen korlátozhatóak:

1. a tárgyalást a vádlott távollétében tartják meg ,
2. tárgyalás nélkül születik érdemi bírói határozat a bűnösségről.

A fogva tartott vádlott jelenléte

Ha a vádlott egy másik bűncselekmény miatt éppen szabadságvesztés büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, jelenléti jogai sajátosan alakulnak. Idézés alapján (pl. tárgyalásra) a vádlottat a megjelölt helyre és időre a büntetés-végrehajtási intézet előállítja.  Ha – megjelenési kötelezettség nélkül – csupán értesítést kap (pl. helyszíni szemléről), akkor kell előállítani, ha a megjelenést ő vagy a védője kéri. 

Az iratok megismerésének (másolásának) lehetősége

A bírósági eljárás során keletkezett iratokról (pl. jegyzőkönyvek, szakvélemény) másolat kérhető, illetve készíthető.  Az eljárás iratairól az a bíróság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a vádlott kérelmére legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül ad ki másolatot.  A bírósági eljárásban a vádlott és a védő részére a másolat kiadása csak az emberi méltóság, az érintettek személyiségi jogai és a kegyeleti jog tiszteletben tartására tekintettel korlátozható, valamint arra a követelményre tekintettel, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra. 

A vádlott és a védő jogosult megismerni azt a minősített adatot, amelyet olyan irat tartalmaz, amelyet megtekinthet. A vádlott a minősített adatot köteles megtartani, a figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés bűncselekménye elkövetésének a következményeire is.  Az erre vonatkozó figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.  A jogosult részére a minősített adatot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni, de ha a minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglaltak megtartása nem biztosított a kérelmezőnél, a másolatot a jogosult a bíróság titkos ügykezelésre fenntartott helyiségéből nem viheti ki. A másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben korlátozás nélkül tanulmányozhatja, és a bíróság hivatalos helyiségében az ügyben tartott tárgyalás idejére a másolat a jogosult rendelkezésére áll. Aki egyébként az eljárás során keletkezett iratról másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón adja ki.  Ha pedig a kiadni kért irat elektronikus formában rendelkezésre áll, a másolatot elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón kell kiadni. 

A másolat kiadása ellen nincs helye jogorvoslatnak. A kiadás megtagadása miatt külön jogorvoslatnak van helye. A vádemelés után egyébként a vádiratot megismerheti, azt a tárgyalás előkészítésekor kapja meg. 

A vádlotti indítványok, észrevételek

A vádlott a bírói szakban akár írásban, akár szóban (pl. a tárgyaláson) indítványokat, észrevételeket tehet.  Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (pl. szakértő kirendelése, helyszíni szemle elvégzése, szembesítés, tanú meghallgatása) irányulhatnak. A vádlott bizonyítási indítványát a bíróság bírálja el. Amennyiben az indítványt elutasítja (pl. nem idézi meg a kívánt tanút), a vádlottat önálló jogorvoslati jog (fellebbezés) az elutasítással szemben nem illeti meg.  A bíróság természetesen nem köteles az indítványoknak helyt adni. Az eljárást lezáró (pl. elsőfokú) határozattal szembeni jogorvoslatban (fellebbezésben) a vádlott sérelmezheti indítványának az eljárás során történt elutasítását, amelyet a bíróság az érdemi határozat (ítélet) indoklásában köteles megmagyarázni. A vádlott indítványait megismételheti. Az észrevételeket a vádlott az eljárási cselekményekkel kapcsolatban szóban vagy írásban teheti meg. Szóban rendszerint a vádlott jelenléte esetén történik észrevételezés pl. a tárgyalás körülményeivel, a szakértői véleménnyel stb. kapcsolatban. A bíróság az észrevételt jegyzőkönyvbe veszi, az észrevételnek megfelelően intézkedni azonban nem köteles. 

Az utolsó szó joga

A bizonyítási eljárás lefolytatása után, a tanács elnöke a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a felszólalások megtartására.  Az ügyész vádbeszédet, a védő védőbeszédet tart, a vádlott felszólalhat. A védő perbeszéde után a vádlott is szót emelhet saját védelmére. , Ha a vádlottnak nincs védője, e felszólalásra a perbeszédre vonatkozó szabályok az irányadóak. A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak van helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetőleg a vádlott szólhat.  A vádlott is mondhat perbeszédet a saját védelmére, ez nem azonos az utolsó szó jogának gyakorlásával. Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti.  Ebben kötetlenül nyilatkozhat felelősségéről, újra hangsúlyozhatja az enyhítő körülményeket. A bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt a bizonyítási eljárást újra megnyitja, ha ezt a perbeszédekben, a felszólalásokban, illetőleg az utolsó szó jogán elhangzottakban foglaltak miatt szükségesnek tartja.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)