1. Az idézés és az értesítés a) Az idézés a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság rendelkezése arról, hogy az abban megnevezett személy a közölt minőségben meghatározott helyen és időpontban (határnapon) jelenjék meg. Az idézésre a megjelenés kötelező, az elmulasztása miatt eljárási szankció alkalmazható (pénzbírság, elővezetés, bűnügyi költség viselésére való kötelezés). A 69. § rendelkezései értelmében az idézhető személyek: a terhelt, a védő, a tanú, a szakértő.

A idézés szabályait a Be.  67. § állapítja meg. E szerint az idézésből ki kell tűnnie, ki, kit, hová, mikorra, milyen minőségben idézi, melyek a mulasztás következményei. A „minőség” megjelölése az idézett eljárási helyzetére vonatkozik, tehát arra, hogy terheltként, védőként, tanúként, szakértőként vagy vádlóként idézik-e. Az idézett számára fontos, hogy tudja, milyen minőségben idézték, mert ez meghatározza a továbbiakban az eljárásjogi helyzetét; ha például terhelt, jogában áll az idézésre a védővel megjelenni; ha tanú, a képviselőjével jelenhet meg. Az általános szabályoknak megfelelően (62. §) erről a jogáról az idézettet a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság köteles tájékoztatni, ha pedig például a terheltnek már van védője vagy a sértettnek képviselője, ezeket értesítenie kell.

Az idézés három formában történhet: írásban, szóban, vagy más módon (rövid úton).

A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező. Az idézés és az értesítés rendszerint írásban vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik. Ha az idő hiánya indokolttá teszi, az említetteken kívül más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján – való idézésnek is helye van [67. § (1)-(3) bek.].

A megidézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával [67. § (5) bek.].

A bíróság az ügyészt nem idézi, hanem értesíti a határnapról akkor is, ha a jelenléte kötelező.

Az értesítés közlésének három módja van, mint az idézésnek is, de ezenfelül a törvény megengedi az értesítést sajtó útján. Sajtóhirdetményben tehető közzé az értesítés, ha ezt az érdekeltek rendkívül nagy száma indokolttá teszi. Sajtóhirdetményben az értesítettek neve nem közölhető [67. § (3), (6) bek.].

Katonát rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetőleg értesíteni. Az idézés, illetőleg az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetőleg az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék [68. § (1)-(2) bek.].

2. Az idézéssel, értesítéssel szembeni mulasztás következményei >69. § (1) Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

Megjegyezzük, hogy az ügyész távolmaradása a tárgyalásról nem jár ugyanazokkal a következményekkel, mint a védő távolmaradása. Ennek egyedül az az elfogadható magyarázata lehet, hogy az ügyész mulasztása nem szükségképpen személyes természetű mulasztás; lehet, hogy az ügyészség mulasztásáról van szó, ha például nem jelölték ki időben a tárgyaláson megjelenésre kötelezett ügyészt.

A szankció következményeit tehát nem feltétlenül személyesen az ügyésznek kell viselnie.

Ha az idézett sértett mint magánvádló vagy pótmagánvádló vagy mint magánfél nem tesz eleget az idézésnek, vele szemben más típusú eljárási szankciót alkalmazhat a törvény, nevezetesen a mulasztása jogvesztő hatállyal jár, kivéve ha távolmaradását megfelelő módon igazolta.

Az idézéssel szembeni mulasztás következményei csak akkor alkalmazhatók, ha mind az idézés, mind a kézbesítés szabályszerű volt. Annak, hogy az idézés és a kézbesítés szabályszerűen történjék, valamint annak is, hogy a szankciókat megfelelően alkalmazzák, a büntetőeljárásban nagy a fontossága. Hátráltathatja ugyanis az eljárás gyors lefolyását, a tárgyalás időben való befejezését, ha alaki hibák, például az idézés szabálytalanságai ennek útjában állnak. Az eljárások elhúzódásának gyakori oka éppen az idézettek meg nem jelenése az eljárási cselekménynél, és az idézés, a kézbesítés hiányosságai miatt szankciók sem alkalmazhatók.

A Be. az eljárás sikeres lefolytatásának érdekében a szankciók speciális feltételét is megállapította. Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, illetőleg az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a következő kihallgatására, illetve eljárási kötelezettségének teljesítése érdekében a terhelt elővezetése rendelhető el, a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el, a védő és a szakértő rendbírsággal sújtható. Az okozott költség megtérítésére a felsoroltakat kötelezni kell [69. § (2) bek.].

(Forrás: Király Tibor: Büntetőeljárási jog)