A darnózseli hentes ítélete egy csapással zúzta szét a VV Fanni-gyilkosság vádlottjának reményeit
2020 október 16. óta valószínűleg nyugtalanabbá váltak a VV Fanni ügy vádlottjának éjszakái. E napon ugyan egy másik nagy port felvert ügyben hozott jogerős ítéletet a Kúria, a döntés azonban drámai csapással zúzta szét azon reményeket, amelyek ahhoz fűződtek, hogy a VV Fanni ügyet viszonylag enyhe ítélettel is meg lehet majd úszni.
Az Egyesült Államokbeli és az európai – így a magyarországi – bírói gyakorlatban mindeddig erős volt az a nézet, miszerint a holttest nélküli „gyilkosságok” ügyeiben szinte lehetetlen megállapítani a szándékos emberölést, mint a halál okát, hacsak nem állnak rendelkezésre kétséget kizáró közvetett bizonyítékok; pl. videófelvétel a halál bekövetkeztéről és annak körülményeiről.
Ezt az iskolát követték eddig hazai bíróságaink is, sőt egy irányadó ügyében maga a Kúria is. Joggal bízhatott abban a VV Fanni ügy terheltje is, hogy erős közvetett bizonyítékok hiányában felmentik a szándékos emberölés vádja alól. E remények mentek füstbe a Kúria darnózseli ügyben hozott döntésével.
Darnózseli epilógus: a Kúria fullba tolta
A darnózseli hentes ügyében két felmentés, majd gondatlan emberölésért kiszabott 7 év börtön után legfelsőbb bíróságunk gázt adott a hullámvasúton: a Kúria 2020. október 16-án kihirdetett ítélete jogerősen 21 év fegyházra ítélte előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a darnózseli hentest.
Nem kétséges, hogy az ítélet kielégítette a társadalom többségének igazságtétel iránt vágyát, de az is biztos, hogy cseppet sem erősítette a magyar büntető bíróságok következetes és kiszámítható jogalkalmazásába vetett hitet. A Kúria ugyanis nemcsak az alsóbb bíróságok megállapításaival, hanem radikálisan szembe ment saját korábbi döntésével is, amelyet 2015-ben a sződligeti „darabolós házaspár” ügyében hozott.
Az ügyben emberöléssel vádolt házaspár azt állította, hogy a lakásukra hívott hitelügyintéző hölgy rosszul lett és meghalt, ők pedig – az esetlegesen rájuk vetülő gyanútól megijedve – pánikba estek, és feldarabolták a holttestet, majd annak részeit egy szántóföldön eltemették. (Az áldozat lakását aztán eladták, oly módon, hogy az egyik vádlott édesanyja játszotta el az élők sorából már eltávozott lakástulajdonost.)
Az eljárás végére 2015-ben tett pontot a legmagasabb bírói fórum: a Kúria megállapította az emberölés előkészülete bűntett elkövetését, valamint azt is, hogy a vádlottak a sértettet feldarabolták, és több helyen elrejtették.
Az emberölés vádja alól viszont felmentette őket a Kúria. Azon túl ugyanis, hogy az orvosszakértő nem zárta ki a halál természetes úton történt bekövetkeztének lehetőségét, a vád nem tudta bizonyítani, hogy mi volt a halál közvetlen oka, és hogy azt az elkövetők idézték-e elő.
Justitia bizonytalan keze
A darnózseli ügy viszontagságos pertörténete során két iskola csapott össze.
Az ún „eljárási igazság” hívei – a hentest a szándékos emberöls vádja alól felmentő bíróságok – ragaszkodtak a büntetőeljárási törvény előírásához, mely szerint kétséget kizáróan bizonyított tényt lehet a vádlott terhére értékelni. Ha tehát nincs holttest, akkor a halál oka sem állapítható meg a szükséges bizonyossággal.
Az „anyagi igazság” kiderítése mellett elkötelezett bíróságok ezzel szemben elsősorban a valóság megállapítására törekszenek, és hajlamosak figyelmen kívül hagyni a szigorú eljárási szabályokat, és a (pre)koncepciójukba beleillő közvetett bizonyítékokat pedig jelentős súllyal értékelni.
A darnózseli hentes perében meglepő, hogy éppen az alsóbb fokú bíróságok voltak azok, akik kínosan ügyeltek a törvényes bizonyításra, és nem hajtottak fejet a tapintható társadalmi elvárás előtt, amely a vádlott szigorú megbüntetését követelte, a „nép” által elvárt büntető ítéletet éppen a Kúria hozta meg.
Már holttestet darabolni se lesz érdemes?
A Kúria döntése tehát szélesre tárta a kaput az előtt, hogy a bíróságok a holttest nélküli ügyekben eddig nem látott szabadsággal értékeljék a közvetett bizonyítékokat, és kialakult belső meggyőződésük alapján olyan esetben is szándékos emberölést állapítsanak meg, ha e bizonyítékok nem alkotnak olyan szigorúan zárt láncolatot, amelyből csak egyetlen következtetést lehet levonni.
Ez pedig rossz hír a VV Fanni ügy vádlottjának, de lehet, hogy jó hír az „igazságtétel” elkötelezett hívei számára.
