A gyanúsított jogai a bünteteljárásban

A gyanúsított jogai a bünteteljárásban : 

Megbízható és korrekt védőügyvéd jelenléte nélkül ne tegyen vallomást! Joga van a legmagasabb szintű védelemhez!

A nyomozati szakban a gyanúsított eljárási jogai korlátozottabbak (pl. jelenlét a kihallgatásokon, iratbetekintés), mint a bírói szakban, amikor a nyilvános tárgyaláson kiteljesednek a védelem jogai. A gyanúsított jogi helyzetét meghatározza, hogy a nyomozásnak alapvetően a vád megalapozása, a vád közvetítésével a bírósági eljárást és a bizonyítást előkészítő szerepe van. A nyomozásban a tényállást oly mértékben derítik fel, hogy az ügyész dönthessen arról, vádat emel-e.

 

A kötelező tájékoztatás a gyanúsított számára

A terheltet az eljárás minden szakaszában figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, továbbá figyelmeztetni kell arra, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható. §§ A törvény általános jelleggel írja elő, hogy az eljáró szervek törekedjenek arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személlyel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzanak. A jogokról való tájékoztatásokat és a kötelezettségekre való figyelmeztetéseket az érintett személy számára érthető módon, az érintett személy állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. Azt is rögzíti a törvény, hogy a szóbeli kommunikáció során meg kell győződni arról, hogy az elmondottakat az érintett személy megértette-e, ennek hiányában a tájékoztatást, illetve a figyelmeztetést meg kell magyarázni. Ha a terhelt fiatalkorú, a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az érintett személy életkorára és érettségére figyelemmel kell megfogalmazni. Ugyanígy figyelemmel kell lenni arra, ha az érintett személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – beszámítási képességre tekintet nélkül – kóros elmeállapotú, ilyen esetben az állapotára tekintettel fokozott körültekintéssel kell eljárni. § A figyelmeztetést és a gyanúsított válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válasza jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. Ha a gyanúsított a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha a terhelt vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. §

A vallomástétellel kapcsolatos jogok

Ha a nyomozó hatóság értékelése szerint meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a gyanúsítottat kihallgatja. § A fogva lévő gyanúsítottat a nyomozó hatóság elé állításától számított huszonnégy órán belül ki kell hallgatni. § A gyanúsítottal a kihallgatás elején közölni kell a gyanúsítás lényegét, az erre vonatkozó jogszabályok megjelölésével. Az alapos gyanú lényegi elemeit a terhelt jogosult megismerni, a hatóság azonban bizonyítékait nem köteles tudatni a védelemmel (kötelező tájékoztatás). A gyanúsítottat figyelmeztetni kell arra, hogy védőt választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha három napon belül nem hatalmaz meg védőt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendel ki számára védőt. Ha a gyanúsított kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság nyomban védőt rendel ki. § A gyanúsítottat arra is figyelmeztetni kell, hogy személyes költségmentességet kérhet, ha erre rászorul, ilyen esetben a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli. §

A kihallgatáson nem tehető fel a gyanúsítottnak a választ, illetőleg nem bizonyított tény állítását magában foglaló, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmazó kérdés. § Arra a bűncselekményre nézve, amelyre a terhelt a vallomást megtagadta, további kérdések nem intézhetők, illetve a terhelt nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy döntött, hogy vallomást tesz. § A gyanúsított beleegyezése nélkül a vallomása hazugságvizsgáló gép (poligráf) alkalmazásával nem vizsgálható. §

A vallomástétel megtagadása

A gyanúsított jogosult a vallomást megtagadni, de egyes bizonyítási cselekményeknél közreműködésre (pl. szakértői vizsgálat) § vagy jelenlétre (kihallgatás, szemle) kötelezhető. A gyanúsított beismerő vallomása a büntetéskiszabás során nyomatékos enyhítő körülmény, hallgatása vagy a válasz megtagadása azonban nem súlyosító körülmény, illetve az együttműködés ilyen módon történő megtagadása semmilyen joghátránnyal nem járhat.

A vádalku (lemondás a tárgyalásról)

A kihallgatás során a hatóság egyfajta “alkut” is ajánlhat: ha a gyanúsított az ügy, illetőleg más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához vallomásával hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, hogy a gyanúsított ellen az eljárást megindítsák vagy folytassák, a hatóság a feljelentést elutasítja, a gyanúsítottal szembeni eljárást megszünteti. § Az “alku” másik formája: a gyanúsított beismerő vallomást tesz és a vádemelés utáni bírósági tárgyalásról lemond.

Ennek “ellenértékeként” bármely terhelt, illetve az ún. együttműködő terhelt esetén – a törvényben foglalt feltételek fennállásakor §, azaz ha a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, de az ügy vagy más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva, az ügyésszel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött – kedvezőbb büntetési tételkeret között kell vele szemben a szabadságvesztés büntetést kiszabni, amely a következőképpen alakul például az együttműködő terhelt esetében: az öt évet meghaladó, de nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a három évet; a három évet meghaladó, de öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a két évet, míg a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a hat hónapot nem haladhatja meg. § A nyolc évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott szigorúbb büntetéskiszabási szabályok nem alkalmazhatóak, ehelyett az általános büntetési tételkeretek között kell kiszabni a büntetést. §

A nyomozási cselekményeknél való jelenléttel kapcsolatos jogok

A gyanúsított, a védő és a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, továbbá indítványt terjeszthet elő, észrevételt tehet, valamint a szakértőhöz kérdéseket intézhet. A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. Az értesítést mellőzni kell, ha az eljárásban részt vevő személy védelme más módon nem biztosítható. Ezekben az esetekben az ügyész vagy a nyomozó hatóság a gyanúsítottat és védőjét az értesítés mellőzéséről utólag tájékoztatja. Ha a gyanúsított vagy a védő a tájékoztatástól számított három napon belül indítványozza, az ügyész vagy a nyomozó hatóság az értesítés mellőzését utólag határozatba foglalja, és azt közli az indítvány előterjesztőjével.

A gyanúsított a szemlére és a bizonyítási kísérletre idézhető, ebben az esetben a nyomozási cselekmény a gyanúsított távollétében nem tartható meg.

Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekmény helyszínéről eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza, aki a nyomozási cselekményen nem lehet jelen, vagy akinek az értesítését az előbbiek alapján mellőzni kell. Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozás elősegítése érdekében bárkit a nyomozási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezhet. Aki az eljárás rendjét zavarja, vagy a helyszínen tartózkodási kötelezettségének nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható. §

A jelenléti jog alakulása fogva lévő gyanúsított esetén

Ha a gyanúsított szabadságvesztés büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, jelenléti jogai sajátosan alakulnak. Idézés alapján a gyanúsítottat a megjelölt helyre és időre a büntetés-végrehajtási intézet előállítja. § Ha megjelenési kötelezettség nélkül csupán értesítést kap, akkor kell előállítani, ha a megjelenést ő vagy a védője kéri. §

A védelemmel kapcsolatos jogok a nyomozásban

A védelemhez való jog a nyomozásban jelentékenyen korlátozott: például a nyomozás iratait a nyomozás során csak a hatóság engedélyével tekintheti meg a gyanúsított (kivéve, ha egyébként a nyomozati cselekménynél, amelyről az irat készült, jelen lehetett volna), a nyomozás befejezésekor azonban a nyomozó hatóság köteles a vádemelés alapjául szolgáló nyomozati iratokat teljes terjedelemben – a zártan kezelt iratok kivételével – korlátozás nélkül átadni. § Emiatt a nyomozás során a védelem sok esetben nem ismeri a terhelő bizonyítékok iratanyagát, ami az eljárási kényszerintézkedések elrendelésekor a védekezés pozícióit jelentősen gyengíti az ügyésszel szemben. Ha a gyanúsítottat az ügyész vagy a nyomozó hatóság kihallgatja, a védője a kihallgatáson jelen lehet. § Ha a kirendelt vagy meghatalmazott védő nem jelenik meg, ez nem akadálya a kihallgatásnak, amennyiben az értesítés szabályszerűen megtörtént. Az iratok átadásának kötelezettsége a nyomozás megszüntetése esetén is fennáll. §

A védő jelen lehet az általa, illetve a gyanúsított által indítványozott tanúkihallgatáson is. § A kihallgatáson jelen lévő védő a gyanúsítotthoz és a tanúhoz kérdést intézhet. A gyanúsított a védekezés során hallgathat, de akár hazudhat is. Utóbbi joga az önvádra kötelezés tilalmából fakad, amely szerint senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen. § A védekezés során a hamis vallomással tagadhat, illetőleg hamis történetet adhat elő. Nem vádolhat azonban konkrét személyt bűncselekmény elkövetésével, ez ugyanis a hamis vád bűncselekményének megvalósulását jelentené.§ Ha más személy (pl. a társtettes) cselekményéről kell vallania – hacsak nem tanúként hallgatják ki – szintén nem terheli igazmondási kötelezettség.

Az iratok megismerésének lehetősége

A gyanúsított és a védő a nyomozás alatt azon cselekmények jegyzőkönyvét tekintheti meg, amely cselekményeknél jelen lehetett (pl. gyanúsított vallomása, helyszínelés jegyzőkönyve, meghallgatott szakértő szakvéleménye) §, illetve egyéb iratokat a hatóság hozzáférhetővé tesz, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti (kivéve a zártan kezelt iratok, a különösen védett tanú vallomása). A védelemre való felkészülés jogának részeként az iratok megismerésének joga csak a nyomozás befejezésekor teljesedik ki. A nyomozás összes olyan iratát, amelyek az esetleges vádemelés alapjául szolgálnak, a nyomozás befejezésekor megismerheti a gyanúsított és a védő: a hatóság kijelölt helyiségében az összefűzött példányt áttekinthetik. § Ez a jog akkor is megilleti, ha a nyomozást megszüntették. § Ha a vádhatóság a birtokában lévő iratokat pertaktikai szempontból csak a bírói szakban, meglepetésszerűen vezeti elő, kiemelten vizsgálandó, hogy megkapta-e a védelem e bizonyítékkal szemben a védekezésre való felkészüléshez szükséges időt és lehetőséget. A védelem a megismert iratokra észrevételeket tehet, kiegészítést, egyéb bizonyítást indítványozhat. Az iratismertetés után a nyomozás befejeződik. §

Másolat a nyomozás iratairól

A másolat készítése a gyakorlatban kardinális kérdés, ezért a törvény a hatóságok kötelességévé teszi a védő vagy a gyanúsított kérelmére másolat készítését. Az eljárás iratairól az az ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a gyanúsított vagy a védő kérelmére legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül másolatot köteles kiadni. A nyomozás befejezéséig a gyanúsított, a védő csak olyan nyomozási cselekményről készült iratról kérhet másolatot, amelyeknél jelen lehetett, az egyéb iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. § Ha a terheltnek az első gyanúsítottként való kihallgatására, a védő kirendelésére, illetőleg meghatalmazására az irat keletkezését követően került sor, az iratról másolat kiadására a terhelt az első kihallgatására történő idézés kézbesítésétől, a védő a kirendelésről szóló határozat kézbesítésétől, illetőleg a meghatalmazás benyújtásától fogva jogosult. A nyomozás befejezését követően a terhelt és a védő másolatot kaphat a nyomozásnak azokról az iratairól, amelyeknek a megismerésére jogosultak. § A másolat kiadása ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az iratkiadás megtagadása miatt viszont 8 napon belül panasznak van helye. § Aki egyébként az eljárás során keletkezett iratról másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón adja ki. Ha pedig a kiadni kért irat elektronikus formában rendelkezésre áll, a másolatot elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón kell kiadni. §

Terhelti indítványok, észrevételek

A gyanúsított a nyomozás során akár írásban, akár szóban (pl. kihallgatáskor) indítványokat, észrevételeket tehet. §§ Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (pl. szakértő kirendelése, helyszíni szemle elvégzése, szembesítés, tanú meghallgatása) irányulhatnak. A gyanúsított bizonyítási indítványát a nyomozó hatóság, illetve a nyomozást folytató ügyész bírálja el. Amennyiben az indítványt elutasítják, a gyanúsítottat a panasztételi jog illeti meg. §§ A hatóság az indítványokat természetesen szabadon mérlegelheti. A terhelt az indítványait akár a bírói szakban is megismételheti. Az észrevételeket a gyanúsított a nyomozó hatóság eljárási cselekményeivel kapcsolatban szóban vagy írásban egyaránt megteheti. Szóban rendszerint a gyanúsított jelenléte esetén történik észrevételezés (pl. a kihallgatás körülményeivel, a szakértői véleménnyel stb. kapcsolatban). A hatóság az észrevételt köteles jegyzőkönyvbe venni, az észrevételnek megfelelően intézkedni azonban nem köteles.

A terhelt panaszjoga a nyomozati cselekményekkel szemben

A gyanúsított a nyomozás során jogorvoslatként panasszal élhet. Ha reá nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság által hozott határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. §Ha a határozatot hozó a panasznak három napon belül nem ad helyt, az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt pedig az ügyész – a hozzá történő megérkezéstől számított – tizenöt, megszüntető határozat esetén harminc napon belül bírálja el. § A panasz szóban és írásban egyaránt előterjeszthető. A szóban előterjesztett panaszt a hatóság köteles jegyzőkönyvbe venni. A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak – főszabály szerint – nincs helye. A panasznak a megtámadott határozat végrehajtására általában nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a panasz elbírálásáig fel lehet függeszteni. §

A törvény rendelkezése szerint az, akinek az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül panasszal élhet. § Ha a törvény az ügyész vagy a nyomozó hatóság részére az intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt. § Az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani. §

Abban az esetben, ha a nyomozó hatóság intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása miatt tett panaszt az intézkedést tevő vagy az intézkedést elmulasztó, illetve a panaszt elbíráló alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges és indokolt intézkedést megteszi és erről a panaszt tevőt határozat meghozatala nélkül értesíti. §

(Forrás: magyarorszag.hu)