Autóban égtek a gyermekek – vádemelés sem lett az ügyből

A két 20 hónapos ikerfiúcskát, Bryson és Bryden McDanielst édesapjuk 2021. szeptember 1-én – mint minden nap – elvitte a dél-karolinai Blythewood Sunshine House nevű bölcsödéjébe. Ezen a reggelen azonban egyszerűen elfelejtette leadni az ikreket az oviba, és a hátsó ülésre bekötött kicsikkel együtt hajtott tovább munkahelyére, ahol az autót a parkolóban hagyta.

A több, mint kilenc órán át a tűző napon hagyott autóban a hőmérséklet az 50 fokot is elérte, amit a kisfiuk szervezete már nem bírt elviselni, a hőkimerülés hosszas szenvedés után halálukat okozta.

Az édesapa munkája végeztével beült az autóba, és a bölcsihez hajtott, hogy felvegye az ikreket, ahol meglepetésére közölték vele, hogy a fiúk nincsenek ott. Szinte hihetetlen, de a gondatlan szülő csak ezt követően fedezte fel halott gyermekeit a kocsi hátsó ülésén.

“Autóban égtek a gyermekek – vádemelés sem lett az ügyből” bővebben

„Inkább a halál, mint az iskola” – Ki a felelős a 16 éves vajai gimnazista haláláért?

„Inkább a halál, mint az iskola” – mondta édesanyjának Tisza Gábor, a baktalórántházai Vay Ádám szakközépiskola rendészeti szakán tanuló 16 éves diákja. A társai gúnyolódásától folyamatosan szenvedő fiú valószínűleg beleroppant a nem szűnő megalázásba: 2021. szeptember 6-án reggel még elindult az iskola felé, de oda már soha nem érkezett meg. Nem maradt elég lelki ereje ahhoz, hogy ismét szembe nézzen kínzóival, így az öngyilkosságba menekült. Fára akasztott testére nevelőapja lelt rá másnap a közeli erdőben.

Felelős-e az iskola?

Valószínűleg nincs olyan iskolaigazgató, aki azzal fogadna egy szülőt, hogy az ő sulijukban bizony benne van a pakliban az is, hogy valamely nebulót a halálba fogják kergetni a diáktársai.
Létezik tehát egy hallgatólagos megállapodás, mely szerint az iskola garantálja, hogy az iskola falain belül történtek okán diákjai nem fognak meghalni, hacsak nem következik be valamilyen elháríthatatlan külső ok, például természeti katasztrófa.

Ha mégis megtörténik az elképzelhetetlen – a diák halála a biztonságosnak hitt iskolai léttel összefüggésben -, akkor az oly mértékű iskolai felelősséget keletkeztet, amely alól gyakorlatilag szinte lehetetlen kibújni.

“„Inkább a halál, mint az iskola” – Ki a felelős a 16 éves vajai gimnazista haláláért?” bővebben

A kutya, aki törvényt írt

Mai szemmel hihetetlennek tűnik, de az állatkínzást jogalkotóink a rendszerváltás után még 15 hosszú éven át nem tartották bűncselekménynek.

Lehet persze, hogy méltánytalan lett volna a spontán privatizáció nyomasztó gondjai alatt roskadozó, az olajszőkítés jogi kereteinek finomhangolását virtuóz módon végző parlamenti képviselőinktől még azt is elvárni, hogy figyelmük kiterjedjen olyan úri huncutságokra, mint holmi „állati jogok”…

Hisz’ a (négylábú) állatok úgysem szavaznak, nem igaz?

“A kutya, aki törvényt írt” bővebben

A darnózseli hentes ítélete egy csapással zúzta szét a VV Fanni-gyilkosság vádlottjának reményeit

2020 október 16. óta valószínűleg nyugtalanabbá váltak a VV Fanni ügy vádlottjának éjszakái. E napon ugyan egy másik nagy port felvert ügyben hozott jogerős ítéletet a Kúria, a döntés azonban drámai csapással zúzta szét azon reményeket, amelyek ahhoz fűződtek, hogy a VV Fanni ügyet viszonylag enyhe ítélettel is meg lehet majd úszni.

Az Egyesült Államokbeli és az európai – így a magyarországi – bírói gyakorlatban mindeddig erős volt az a nézet, miszerint a holttest nélküli „gyilkosságok” ügyeiben szinte lehetetlen megállapítani a szándékos emberölést, mint a halál okát, hacsak nem állnak rendelkezésre kétséget kizáró közvetett bizonyítékok; pl. videófelvétel a halál bekövetkeztéről és annak körülményeiről.

Ezt az iskolát követték eddig hazai bíróságaink is, sőt egy irányadó ügyében maga a Kúria is. Joggal bízhatott abban a VV Fanni ügy terheltje is, hogy erős közvetett bizonyítékok hiányában felmentik a szándékos emberölés vádja alól. E remények mentek füstbe a Kúria darnózseli ügyben hozott döntésével.

“A darnózseli hentes ítélete egy csapással zúzta szét a VV Fanni-gyilkosság vádlottjának reményeit” bővebben

A pedofil milliárdos hálózata Magyarországig elért

A titokzatos körülmények közt meghalt amerikai milliárdos pedofil bűnszervezete kontinenseket hálózott be. Magyarországon is vadásztak a fiatal lányokra.

A szupergazdag Jeffrey Epstein 2019. júliusi letartóztatása több évtizedes ámokfutást zárt le, melynek során a pedofil bűnöző több száz kiskorú lányt rontott meg, valamint Európa és Amerika legbefolyásosabb politikusainak és üzletembereinek tucatjait csalhatta „mézcsapdába” és tette őket zsarolhatóvá.

A fiatal lányoknak Epstein New Yorki palotájában vagy magánszigetén kellett mulattatniuk prominens vendégekeiket, akik azonban valószínűleg nem szórakoztak volna olyan felhőtlenül, ha tudják, hogy titkos kamerák rögzítik minden mozdulatukat. A felvételeket Epstein zsarolásra használhatta, illetőleg arra, hogy továbbadja különféle államok titkosszolgálatainak.

Pedo Island - Jeffrey Epstein magánszigete
Pedo Island – Jeffrey Epstein magánszigete

“A pedofil milliárdos hálózata Magyarországig elért” bővebben

Miért baj, ha a bűnözők kártérítést kapnak?

Miért baj, ha a bűnözők kártérítést kapnak?

Az igazságügyminiszter hatályos rendelete írja elő, hogy egy elítélt rabnak joga van 4 négyzetméter élettérhez, illetve 6 köbméter légtérhez. A bűnözőknek azonban milliós összegek ütik a markát, mert a túlzsúfolt börtönök vezetősége képtelen betartani a fenti előírásokat.

Miért kelt óriási felháborodást az elítéltek kártalanítása? Nekik talán nincs joguk ahhoz, hogy emberi méltóságukat a törvény hatékony védelemben részesítse?

“Miért baj, ha a bűnözők kártérítést kapnak?” bővebben

Győri gyermekgyilkos: a végzetes szakvélemény

H. Gábor 2017-ben öt év fegyházat kapott emberölés kísérlete miatt, mert alvó felesége fejét kalapáccsal próbálta bezúzni, miközben gyermekük ott aludt édesanyja mellett. Noha az elítélt fegyelmi fenyítés hatálya alatt állt, és különösebb jelét nem adta, hogy vissza kívánna illeszkedni a társadalomba, a Szombathelyi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírója – az ügyészség és a büntetés-végrehajtási intézet aggályai ellenére – a férfit 2019. szeptemberében feltételes szabadságra bocsátotta.

A döntésben szerepet játszott az is, hogy az alapügyben lefolytatott igazságügyi elmeszakértői vizsgálat újabb bűncselekményelkövetését nem valószínűsítette.

Az ügyészség kezdeményezésére a Szombathelyi Járásbíróság polgári eljárásban 2019. júniusában megszüntette a feleségétől már elvált H. Gábor szülői felügyeleti jogát, azonban a gyermekeivel való kapcsolattartás jogát biztosította számára.

A bíróság a férfi személyiségének és várható viselkedésének megítélésében a kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő alábbi véleményét vette figyelembe.

„Az alperes érzelmileg kötődik a gyermekeihez, a gyermekek életében születésüktől aktívan részt vett. Kötődése őszinteségét illetően kétségek nem mutatkoztak. Az apa személyiségében jelenleg olyan kóros vonások, amelyek a szülői szerepben való helytállásra őt alkalmatlanná tennék, nem mutatkoznak. Jövőképe pozitív, optimista. Szülői felelősségét hangsúlyozza. Alperes feltehetően szabadulása után mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy gyermekeit kárpótolja és szeretettel foglalkozik velük.”

A pszichológus szakértő által felfestett idilli víziót a való élet zúzta szét brutális módon, amikor 2019. december 15-én – néhány hónappal a szakvélemény elkészülte után – H. Gábor megfojtotta 13 éves lányát és tíz éves fiát. A bestiális cselekedetet végig kellett néznie az áldozatok hat éves kishúgának is.

“Győri gyermekgyilkos: a végzetes szakvélemény” bővebben

A darnózseli hentes és a tökéletes bűntény

A darnózseli hentes ügye igencsak feladta a leckét a bíróságoknak.

A megismételt elsőfokú eljárás során két bíró is bizonyítottság hiányában mentette fel a darnózseli hentest a szándékos emberölés vádja alól, annak ellenére, hogy megállapították: a vádlott a háza pincéjében levő mészárszékében feldarabolta, és elégette a vele perben és haragban állt felesége holttestét, a tűznek ellenálló szervdarabokat – szív, tüdő, máj – pedig szétszórta a házához közeli réten.

Ennek ellenére azonban azt is kimondták, hogy nincs bizonyíték az emberölésre, mivel nem derült ki, hogy a sértett mikor és hogyan vesztette életét. “A darnózseli hentes és a tökéletes bűntény” bővebben

A kutya, aki törvényt írt

Mai szemmel hihetetlennek tűnik, de az állatkínzást jogalkotóink a rendszerváltás után még 15 hosszú éven át nem tartották bűncselekménynek.

Lehet persze, hogy méltánytalan lett volna a spontán privatizáció nyomasztó gondjai alatt roskadozó, az olajszőkítés jogi kereteinek finomhangolását virtuóz módon végző parlamenti képviselőinktől még azt is elvárni, hogy figyelmük kiterjedjen olyan úri huncutságokra, mint holmi „állati jogok”…

Hisz’ a (négylábú) állatok úgysem szavaznak, nem igaz?

“A kutya, aki törvényt írt” bővebben