VV Fanni: Megér az igazság 300 milliót?

Lehet-e túl drága az igazság?

VV Fanni holttestének keresése immár több, mint 300 millió forintot emésztett fel. Joggal vetődik fel a kérdés: van-e olyan ésszerű összeghatár, amelynél többet az adófizetők nem kívánnak költeni egy „átlagos” – tehát pl. a móri mészárláshoz  vagy egy sorozatgyilkossághoz nem hasonlítható – bűncselekmény felderítésére?

A celeb értékesebb, mint az átlagember?

Úgy tűnik, sokkal több emberi és anyagi erőforrást köt le egy eltűnt „celeb” felkutatása, mint egy átlagos halandóé. Ezáltal viszont értelemszerűen kevesebb erőforrás jut a „többiek” sérelmeinek kinyomozására, így sérül az “átlagember”  igazságszolgáltatáshoz, törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjoga.

Celebek és villanyszerelők

Nem zárhatjuk ki persze, hogy a VV Fanni nyomozáséhoz hasonló erők mozdultak meg a 2015-ben eltűnt 67 éves villanyszerelő, Orlik Vilmos felkutatása érdekében is.

Annál is inkább remélnünk kell, hogy ez így volt, mivel ez utóbbi esetben igencsak reális az a lehetőség, hogy  az éveken át garázdálkodó elkövető sorozatgyilkosként végzett több, neki dolgozó villanyszerelővel.

Bíznunk kell abban is, hogy az elkövető felderítésére nem azért csak egy újabb villanyszerelő, Mácsik Zoltán eltűnése után került sor, mert azt megelőzően nem jutott elég erőforrás a nyomozásra.

Amikor a pénz nem számít

Köztudott, hogy  rendőrségünk féltve őrzi a polgárok körében kivívott jó hírnevét, így nem meglepő az sem, hogy sok millió adóforintot is hajlandóak elkölteni egy címlapsztoris ügyre.  Ha a közérdeklődés reflektorfényébe kerül egy ügy, akkor arányosan – vagy aránytalanul – megnőnek a ráfordított erőforrások is.

A túlzott “ráfeszülés” persze agyon is nyomhatja az ügyet. Fanni esetében valószínűleg az azonnali eredmény kényszere okozta, hogy a gyanúsítottat túl korán fogták el, még mielőtt az elvezethette volna a nyomozókat az esetleg még élő vagy akkor már halott Fannihoz. E témáról már részletesen írtam, és az idő úgy tűnik, engem igazol.

Még ha nem is gondolunk arra a hátborzongató lehetőségre, hogy Fanni még életben volt, amikor az elkövetőt letartóztatták, annyi bizonyos, hogy a 300 milliós költséglavina az elhamarkodott elfogástól kezdve lendült mozgásba.

 

Dr. Györei Péter az ATV műsorában

Van-e ára az igazságnak?

A szocialista érában anatémának számított annak felvetése, hogy anyagi okok korlátot szabhatnak az igazság felderítésének. A bíráknak még polgári jogvitákban is törvény által előírt kötelességük volt, hogy – függetlenül a felek akaratától – kiderítsék az igazságot, ne pedig csak a perlekedők által szolgáltatott tények alapján állapítsák meg, hogy ki a jogvita „nyertese”. Hatványozottan így volt ez a büntetőügyekben, hisz az emberi életnél nincs nagyobb érték, az állami szervek hatalma és anyagi lehetőségei pedig korlátlannak tűntek.

Az “új világban” azonban érvényesül a kapitalista gazdaság egyik alaptétele: dönteni kell, mely célra fordítjuk a szűkös erőforrásokat. Plusz, ma már látszólag sincsen „ingyen ebéd”; ára van az egészségnek és az igazságnak is, és vannak, akik jobb minőségű áruhoz jutnak, mint a kevésbé szerencsés halandók.

Ha a nyomozásokon belül aránytalanul sok erőforrást köt le egy adott ügy, akkor óhatatlanul is kevesebb erőforrás jut a többi vizsgálatra.

Nem kétséges, hogy vannak olyan kiemelt jelentőségű ügyek, ahol nem jöhet szóba a költekezés korlátozása; ilyen például – a fennálló közvetlen veszély megszüntetése érdekében – egy szabadon garázdálkodó sorozatgyilkos üldözése.

A VV Fanni ügy nem ilyen. A holttest – illetve az általa hordozott bizonyítékok – utáni hajszának egy tétje van: sikerül-e majd az elkövetőt szándékos emberölés miatt elítélni, vagy be kell érni valamely csekélyebb súlyú bűncselekménnyel, például halált okozó testi sértés vádjával.

Legutóbb arról jött hír, hogy a nyomozást FBI tanácsadók is segítették, illetve, hogy a kutatást a szomszédos országokra is kiterjesztették.

Reménykedjünk, hogy a holttest még a nyomozás – és a költségek –  globálissá szélesítése előtt előkerül.

Dr. Györei Péter büntető ügyvéd
Dr. Györei Péter büntető ügyvéd