VV Fanni esete – ha nincs holttest, nincs bűncselekmény?

Ha nincs holttest, nem állapítható meg az emberölés VV Fanni ügyében?Szabadon kell engedni az előzetes letartóztatásban levő gyanúsítottat?

Ilyen és hasonló felvetések röppentek fel a napokban, mivel a rendőrségnek egyelőre nem sikerült megállapítani VV Fanni hollétét.

A “ha nincs holttest – nincs bűntett” szabálya nem utolsósorban az amerikai krimiknek köszönhetően lopózott be a köztudatba. És nem is alaptalanul, hiszen az angolszász precedensjog, a common law ezen jogelvére évszázadokon keresztül alapoztak ítéleteket. A common law ún. “bíró alkotta jog”, ahol nem törvényhozó testületek hoznak jogszabályokat, hanem a perek során gyakorlati problémákkal szembesülő bírók dolgozzák ki az alkalmazandó jogi megoldást, amely a többi bíróság számára kötelezően követendő precedenssé válik.

VVFanni emberölés védő
VV Fanni, RTL

A “ha nincs holttest – nincs bűntett” jogi szabályát a “Campdeni Csoda” néven elhíresült büntetőügy keltette botrány hatására került kidolgozásra. Történt, hogy 1660 augusztus 16-án a 70 éves  William Harrison eltűnt Chipping Camden kisvárosában található otthonából. A lefolytatott büntetőeljárás  során az eltűnt férfi John Perry nevű szolgája saját édesanyját és testvérét nevezte meg elkövetőként.  Az eljárás eredményeképp William Harrison megölése miatt felakasztották John Perryt, édesanyját és testvérét.

1662-ben viszont egy Lisszabonból érkező hajóról épen és egészségesen lesétált a halottnak hitt William Harrison, akit elmondása szerint két évvel azelőtt elraboltak, és rabszolgaként eladtak Törökországba, ahonnan kalandos úton szökött haza.

Az igazságszolgáltatás ezen látványos kudarcát követően került alkalmazásra a “ha nincs holttest, nincs emberölés” jogi doktrínája az angolszász jogrendszerekben.  A tudományos eljárások fejlődésével aztán az 1950-es években vált elfogadottá a nézet, hogy valakinek a halála egyéb releváns bizonyítékok által is megállapítható.

Tehát amennyiben a VV Fanni ügyében előzetes letartóztatásba  helyezett gyanúsított szabadlábra kerül, annak oka nem a holttest hiánya, hanem a gyanút megalapozó tények védőügyvédi cáfolata, vagy az előzetes letartóztatás feltételeinek (szökés veszélye, bizonyítékok eltüntetése, stb.) megszűnése lesz.

VV Fanni esetében egyébként a gyanúsított – mivel 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadségvesztéssel büntetendő bűncselekménnyel van gyanúsítva – szinte “korlátlan” ideig előzetben lenne tartható; egészen a harmadfokú eljárás befejezéséig. Az előzet tartamának itt egy plafonja van: nem tarthat tovább, mint az eljárás valamely szakaszában kiszabott nem jogerős szabadságvesztés időtartama.

Dr. Györei Péter ügyvéd