Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Az igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.
A kegyelmi eljárás típusai: eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti), végrehajtási és mentesítés iránti kegyelmi eljárás.
Kegyelem iránti előterjesztést − hivatalból vagy kérelemre − a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre a miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.
Egyéb intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.
Az ítélet jogerőre emelkedését követően kegyelmi eljárás – a mentesítésre vonatkozó eljárás kivételével ¬ kizárólag a még végre nem hajtottbüntetésekre (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetésre (közügyektől eltiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára és a javítóintézeti nevelésre vonatkozhat A kegyelmi jogkör egyéb intézkedésre (megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés) nem terjed ki.
Ha a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatott közérdekű munka, szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára átváltoztatott pénzbüntetés, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás vagy a járművezetéstől eltiltás, kitiltás, illetve a próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés tartama teljes mértékben eltelt, illetve végrehajtásra került, a kegyelmi eljárás lefolytatására nem kerülhet sor. Ugyanez vonatkozik a teljes egészében megfizetett pénzbüntetésre.
Nem terjed ki a kegyelmi jogkör a katonai büntetésekre (lefokozás és szolgálati viszony megszüntetése), mivel e büntetések az ítélet jogerőre emelkedésekor végrehajtottnak tekintendők.
A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés nem terjed ki a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából való törlésre, mivel az a mentesítés beálltát követően tartalmazza a terhelt adatait. Meghatározott bűncselekmények elkövetése esetén még a mentesítés beálltával sem lehet gyakorolni bizonyos foglalkozásokat (pl. személy- és vagyonőr) végezni, illetve engedélyt (pl. fegyvertartási engedély) szerezni. Az ilyen esetekben a kegyelmi eljárás nem folytatható le.
Összefoglalóan, nem folytatható le kegyelmi eljárás a következő esetekben:
• végrehajtott (teljesített) büntetés,
• megrovás,
• pártfogó felügyelet,
• elkobzás,
• vagyonelkobzás,
• elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
• kényszergyógykezelés,
• lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése,
• bűnügyi nyilvántartásából való törlés,
• a büntetőeljárás jogerősen lezárult, és nem került sor olyan intézkedés vagy büntetés alkalmazására, amely vonatkozásában kegyelmi kérelem nyújtható be,
• a terhelt halála,
• a büntetés vagy intézkedés végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítása.
A kegyelmi eljárás megindítása
A kegyelmi eljárás hivatalból vagy írásban benyújtott, aláírással ellátott kérelemre indul.
A kegyelmi kérelem benyújtásának a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya.
Kegyelmi kérelmet a terhelt (eljárási kegyelmi kérelem esetében a gyanúsított, vádlott, végrehajtási kegyelem esetében pedig az elítélt), a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.
Hozzátartozónak minősül:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
• a terhelt személyes adatait,
• a bíróság (ügyészség) megnevezését, ügydöntő bírósági határozat (vádirat) ügyszámát, amelyre a kérelem vonatkozik,
• a kérelem célját: büntetőeljárás megszüntetése; az ítélet jogerőre emelkedését követően a konkrétan megjelölt (fő-, mellék-) büntetés, illetve intézkedés elengedése vagy mérséklése (próbaidőre történő felfüggesztése), a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés,
• a kérelem indokai,
• az indokokat alátámasztó dokumentumok (pl. jövedelemigazolás, orvosi iratok).
A kegyelmi kérelem illetéke 5000 forint. A terhelt, a törvényes képviselője vagy a védője által, valamint a hivatalból kezdeményezett kegyelmi eljárás illetékmentes.
Ha a kérelmet nem a terhelt nyújtotta be, a terhelt hozzájárulását vagy (védő esetén) meghatalmazását be kell szerezni.
A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál azügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. A még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.
Az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelem – ha a szükséges adatokat (személyes adatok, eljáró bíróságok, ügyszám) tartalmazza – az eljáró ügyészhez vagy bírósághoz, illetve az első fokon eljárt bírósághoz kerül továbbításra az iratok felterjesztése céljából. Ez a közbenső intézkedés azonban meghosszabbítja az ügyintézés időtartamát, ezért a kérelmet az illetékes bíróságnál, ügyészségnél javasolt benyújtani.
A kegyelmi eljárás intézése a bíróság előtt
Ha a bíróságnál előterjesztett kegyelmi kérelem tartalma nem egyértelmű, a bíróság a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel annak tisztázására. Hivatalbóli eljárás esetén, illetve ha a védő vagy a terhelt hozzátartozója nyújtotta be a kegyelmi kérelmet, a bíróság beszerzi a terhelt kegyelmi kérelem benyújtására vonatkozó meghatalmazását, illetve nyilatkozatát.
A bíróság a kegyelmi kérelem felterjesztése előtt különösen a következő iratokat szerezheti be:
a) pártfogó felügyelői környezettanulmány,
b) rendőri jelentés,
c) büntetés-végrehajtási intézet értékelő véleménye,
d) gazdasági hivatal igazolása a pénzbüntetés fennálló részéről.
A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait – különösen a vádiratot, a büntetést kiszabó határozatot, az intézkedést alkalmazó határozatot, a részletfizetésre, halasztásra és félbeszakításra vonatkozó határozatot, a szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára átváltoztató határozatot, a foganatba vételről és szabadításról szóló értesítést, a rendelkezésre álló orvosi iratokat és orvosszakértői véleményt –, valamint a további beszerzett adatokat, iratokat, nyilatkozatokat azok beérkezését követően a 11/2014. IM rendelet 34. melléklete szerinti, kitöltött kegyelmi felterjesztőlappal soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felterjeszti a miniszterhez. A kérelemhez kizárólag a büntetőügyben keletkezett azon iratokat kell csatolni, amelyek a kegyelmi kérelem elintézéséhez szükségesek.
Ha az elítéltet több összbüntetésbe foglalt vagy foglalható büntetésre ítélték, a bíróság a kegyelmi kérelmet a büntetések összbüntetésbe foglalása után a büntetőügy résziratával, az összbüntetési ítéletekkel és az alapítéletekkel, valamint a fenti iratokkal terjeszti fel. A felterjesztés akkor is az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróság feladata, ha az elítélt több ítélethez fűződő hátrányos következmény alól kegyelemből történő mentesítését kéri.
Felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a bíróság a szabadságvesztést kiszabó és annak végrehajtását elrendelő ügydöntő határozatokat is felterjeszti a miniszterhez.
Eljárási kegyelmi kérelem esetén a bíróság a kegyelmi felterjesztésben megjelöli a kitűzött tárgyalás időpontját. A bíróság az ügydöntő határozat meghozataláról a rendelkező rész megküldésével három napon belül értesíti a minisztert. Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése esetén a bíróság nyilatkozattételre hívja fel a terheltet vagy az egyéb kérelmezőt, hogy fenntartja-e a kegyelmi kérelmet.
A kegyelmi eljárás intézése az Igazságügyi Minisztérium előtt
A kegyelmi eljárás során a miniszter által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár elrendelheti a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.
Ha a kérelmező kegyelmi kérelmet nem, hanem csak halasztási kérelmet kíván benyújtani, a halasztási kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál vagy a bv. bírónál kell benyújtania.
Ha a kérelmező kegyelmi kérelmet nem, hanem csak büntetés-félbeszakítási kérelmet kíván benyújtani, azt a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához kell benyújtani.
A miniszter által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár – a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal – elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi Kórház) vagy az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (a továbbiakban: IMEI) történő szakorvosi vizsgálatát. A szakorvosi vizsgálat időpontjáról a Központi Kórház vagy az IMEI értesíti a szabadlábon lévő elítéltet, a vizsgálat eredményéről vagy az elítélt távolmaradásáról tájékoztatja a minisztert.
A büntetés egészségügyi okból történő félbeszakítására vagy kegyelemre irányuló kérelmet (javaslatot) a bv. orvos vagy az illetékes egészségügyi intézet kijelölt orvosa írásban véleményezi.
A kegyelmi eljárás során személyes meghallgatásra nem kerül sor.
A miniszter állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.
A miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben – abban az esetben is, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést – felterjeszti a köztársasági elnökhöz.
A köztársasági elnök méltányossági jogkörben − indokolási kötelezettség nélkül − dönt, a miniszteri előterjesztés nem köti. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez.
A kegyelmi határozat ellenjegyzését követő intézkedések
A kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetve ügyész kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. A bírósági ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek.
Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot a miniszter közvetlenül a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az első fokon eljárt bíróságot. Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot a miniszter a BVOP-nak is megküldi.
A folyamatban lévő ügyekről, a kérelem indokairól, az indokok valódiságának igazolására benyújtott, illetve beszerzett dokumentumok tartalmáról, a miniszteri javaslat tartalmáról, illetve a meghozott kegyelmi döntésről a kézbesítés szabályaira, valamint a személyes adatok védelmére figyelemmel nem adható tájékoztatás.
A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye. A kérelmezőnek lehetősége van újabb kegyelmi kérelem benyújtására a fentiekben meghatározottak szerint.
(Forrás: Igazságügyi információk)