hűtlen kezelés

Hűtlen kezelés : e bűncselekmény esetén korrekt, megbízható ügyvéd nélkül ne vágjon bele büntetőügybe.

Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből adódó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt § okoz, megvalósítja a hűtlen kezelés törvényi tényállását. § A bűncselekmény elkövetője csak az idegen vagyon kezelésével megbízott személy lehet.

A hűtlen kezelés elkövetési tárgya

A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen vagyon. A vagyon ingó, ingatlan dolgok és egyéb vagyoni jogosultságok összességét jelenti. Idegennek akkor minősül, ha nem az elkövető, hanem rajta kívül álló harmadik személy – a sértett – tulajdonában van.

A hűtlen kezelés elkövetési magatartása

A hűtlen kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettségek megszegése. A vagyonkezelő kötelezettségeinek pontos körét az a jogi forma határozza meg, amelyben a vagyon kezelésével megbízzák. Ez alapulhat jogszabályon, szerződésen vagy eredhet az elkövető munkaviszonyából. A vagyonkezelő feladata általában a rábízott vagyon állagának megóvása, ami szükség esetén magában foglalja az azzal való rendelkezést, a vagyon rendeltetésszerű felhasználását, a kárveszély elhárítását, illetve – jogszabály vagy szerződés kifejezett rendelkezése alapján – annak gyarapítását.

Az elkövető a kötelezettségek megszegésével valósítja meg a cselekményt, ha azzal okozati összefüggésben a sértettnél vagyoni hátrány keletkezik.

A kötelezettségszegés mind tevéssel, mind mulasztással megvalósulhat. Tevéssel valósul meg, ha az elkövető kötelezettsége a legkedvezőbb ajánlatot tevőtől történő vásárlás, ő azonban nem ettől, hanem más személytől veszi meg az adott dolgot, és ezzel az adott cégnek vagyoni hátrányt okoz. Mulasztással valósul meg a cselekmény, ha a cég vagyonának kezelőjeként felismeri a meghatározott időpontban fennálló fizetési kötelezettségét, azonban ennek nem tesz eleget, és ennek következtében vagyoni hátrány keletkezik a tulajdonosnál.

A vagyoni hátrány és kötelességszegés fogalma

A bűncselekmény abban az esetben válik befejezetté, ha az elkövető a kötelességszegéssel okozati összefüggésben a sértettnél jelentkező vagyoni hátrányt okoz.

A vagyoni hátrány nemcsak a vagyonban okozott kárt, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja. § Az elmaradt vagyoni előny az a vagyongyarapodás, mely akkor következett volna be, ha a vagyonkezelő a rá vonatkozó szerződés vagy jogszabály alapján kötelezően előírtak szerint járt volna el.

Fontos feltétel az okozati összefüggés fennállta. Amennyiben ugyanis az elkövető megszegte ugyan a rá vonatkozó kötelezettségeket, de a vagyoni hátrány nem ezzel okozati összefüggésben, hanem más harmadik személy magatartásának vagy egyéb kívülálló történésnek folyományaként keletkezett, a bűncselekmény nem válhat befejezetté.

A kötelességszegés szándékosan valósul meg §, az elkövetőnek tehát át kell látnia az adott helyzetben őt terhelő kezelői kötelezettségeit és azt is, hogy ezek megszegése eredményeként a sértettnél, annak vagyonában vagyoni hátrány keletkezik. E következményt az elkövető felismeri és kívánja, vagy abba belenyugszik. Belenyugvásnak minősül az is, ha valamilyen eseményre vagy a véletlenre alapozva bizakodott a negatív eredmény elmaradásában.

A hűtlen kezelés súlyosabban minősülő esetei

A minősítés szempontjából itt is jelentősek az értékhatárok. §

Magánindítvány, tevékeny megbánás

Speciális szabály, hogy ha a hűtlen kezelés sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. § Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a hűtlen kezelés elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás § keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette. §

Elhatárolás

Nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás § valósul meg, ha a használat kizárásával, megőrzésre bízzák a személygépkocsit az elkövetőre, és ő ezt a tilalom ellenére használja. Ha azonban a gépkocsit meghatározott útvonalon, meghatározott feladat ellátása érdekében bízzák rá, és ő ettől eltérően más útvonal, illetve más tevékenység végzése érdekében is használja, hűtlen kezelést állapít meg a bíróság.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben új tényállásként jelent meg a gazdasági csalás bűncselekménye, amelyet az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. § A törvényjavaslat indokolása szerint ez utóbbi tényállás létrehozásának az volt elsősorban az oka, hogy a gyakorlatban többször is előfordult az, hogy jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás § ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés törvényi tényállása pedig nem értékelte megfelelően ezen cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő magatartást.

A hűtlen kezelésnek szabálysértési alakzata is van. Ha a hűtlen kezeléssel okozott vagyoni hátrány összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel. §§

Hanyag kezelés

Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, az megvalósítja a hanyag kezelést. §

A hanyag kezelés számos elemében hasonló a hűtlen kezeléshez, több ponton azonban elhatárolható tőle.

A bűncselekmény elkövetője nem csak a vagyon kezelője, hanem felügyelője is lehet. A vagyon felügyelője az a vagyonkezelőtől eltérő személy, akinek feladata általában épp a vagyonkezelést végző személy tevékenységének ellenőrzése, adott esetben irányítása.

A hanyag kezelés elkövetési tárgya

E bűncselekmény elkövetési tárgya olyan idegen vagyon, amelynek kezelése, illetőleg felügyelete törvényen alapul. Ez azt jelenti, hogy a rábízásról és a kötelezettségek köréről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján valamely más jogszabály rendelkezik. Ilyen lehet például a felszámoló vonatkozásában a 1991. évi XLIX. törvény, vagy a gyám esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

A hanyag kezelés elkövetési magatartása és a bűnösség

A hanyag kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelési, illetőleg a vagyonfelügyelői kötelesség megszegése vagy elhanyagolása. A megszegés aktív, míg az elhanyagolás passzív magatartást jelent. A bűncselekmény itt is abban az esetben válik befejezetté, ha a vagyoni hátrány az elkövetési magatartással okozati összefüggésben következik be.

Szemben a hűtlen kezeléssel, a cselekmény gondatlan bűncselekmény §, a vagyoni hátrány vonatkozásában ugyanis az elkövetőt csakis gondatlanság terhelheti. Ez nem zárja ki, hogy a vagyonkezelői, illetve felügyelői kötelesség megszegése vagy elhanyagolása szándékosan történjék. Ezen túl azonban az elkövető vagy azért nem látta, hogy magatartása eredményeképp vagyoni hátrány keletkezik, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet és körültekintést, vagy látta ugyan előre ezt a lehetséges következményt, azonban könnyelműen bízott abban, hogy ez az eredmény elmarad.

A hanyag kezelés súlyosabban minősülő esetei

A hanyag kezelés csak akkor minősül súlyosabban, ha különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz. § A cselekménynek – eltérően a vagyon elleni bűncselekmények többségétől – nincs szabálysértési alakzata, és fontos tudni, hogy nem minősül bűncselekménynek, ha a hanyag kezelést százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el. §

(Forrás: magyarorszag.hu)