A kutya, aki törvényt írt

Mai szemmel hihetetlennek tűnik, de az állatkínzást jogalkotóink a rendszerváltás után még 15 hosszú éven át nem tartották bűncselekménynek.

Lehet persze, hogy méltánytalan lett volna a spontán privatizáció nyomasztó gondjai alatt roskadozó, az olajszőkítés jogi kereteinek finomhangolását virtuóz módon végző parlamenti képviselőinktől még azt is elvárni, hogy figyelmük kiterjedjen olyan úri huncutságokra, mint holmi „állati jogok”…

Hisz’ a (négylábú) állatok úgysem szavaznak, nem igaz?

Az embertől keletre

A változás reményét egy névtelen, sokat szenvedett kutyus áldozata hozta meg sorstársai számára.

2003. június 16-án az esti órákban Fadd-Domboriban három vagyonőr autó után kötött egy keverék kutyát, és több száz méteren át vontatták, majd sorsára hagyták. Az állat két napon át a környéken bujdosott, mielőtt állatorvoshoz került volna, ahol megműtötték. Fájdalmai ellenére a kutya békésen tűrte a vizsgálatokat, majd hálája jeléül többször megnyalta gondozói kezét. 2003. június 19-én szenvedései örökre véget értek.

A Fadd-Dombori barbárság megmozdította az országot: több százezer magyar polgár népi kezdeményezés útján követelte az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánítását. Képviselőink ráeszméltek, hogy bizony az állatok is le tudják tenni a voksukat.

Így történt, hogy az Országgyűlés lelkes állatvédők gyülekezetévé transzformálódott, és 2004. március 8.-án el is elfogadta a Btk. azon módosítását, amely bűncselekménnyé minősítette az állatkínzást.

A kutya, aki törvényt írt
A kutya, aki törvényt írt

Mit érdemel egy állatkínzó?

Ezután már a bíróságokra várt a feladat, hogy a törvényt megfelelő eréllyel alkalmazzák, ám ítészeink az elmúlt bő évtized során csupán az ügyek kb. 10%-ában róttak ki letöltendő börtönt, és ez esetekben sem többet néhány hónapnál.

Említsük azért meg – kitörési kísérletként – a 2018-as esetet, amikor egy vállalkozó kedvű bíró 3 év letöltendő börtönre ítélte a sündisznó tüzes kínhalálában gyönyörködő fiatalembert. Noha ez az ítélet már csakugyan alkalmas lett volna az elrettentésre, a másodfok lehűtötte a kurucos indulatokat, és a süni megkínzója megúszta 1 év 4 hónap felfüggesztettel.

A radikális nézetváltásra még türelmesen kell várnunk. Ne feledjük, hogy az e téren dogmatikai kifinomultsággal nem vádolható hazai joggyakorlat 2004-ig a kutyát „dolog”-nak tartotta, az állatkínzást pedig rongálásnak minősítette – persze csak akkor, ha az állat értéke elérte a bűncselekményi értékhatárt.

Innen kellett (volna) felállni…

Akiknek emlékét megőrizzük …

A kutyapantheon egyik aprószentje az a kis barna terrier, akit 1903-ban élve boncolt fel a University of London egyik neves professzora. Az ügy – teljesen „emberi” módon – hét éves, az országot megosztó, acsarkodó vitát váltott az élveboncolás megengedhetőségét illetően.

A kis barna kutya szobra ma a dél-londoni Battersea Park árnyas fái alatt áll.

A kis barna kutya
A kis barna kutya

Nálunk az állatbarátok szívében él az emléke a Fadd-Dombori névtelen kutyának, aki megmutatta, hogy a legkisebbnek is lehet hatalma a legnagyobbak felett.

Dr. Györei Péter ügyvéd

Ajánlott írásaim:

A Hableány tragédiája: felháborító koreai követelések

VV Fanni halála és a Durst-védelem

Házkutatás bírói engedély nélkül? Magyarországon ezt is lehet!

VV Fanni: Megér az igazság 300 milliót?

Miért ölte meg magát a 17 éves magyar szépségkirálynő?

Marian Cozma családját cserbenhagyták

Drogsziget Budapesten

Autós rodeo Fiat Puntóval: Így győzött az igazság a Rezesova ügyben

Miért ugrott a halálba a Lánchídról az angol arisztokrata?

Korrupt rendőrök a maffia zsoldjában

Hogyan üldözzük a drogmaffiát?

Taktikai hiba a VV Fanni nyomozásban?

VV Fanni esete – ha nincs holttest, nincs bűncselekmény?

Igazságos volt-e a Viszkis Rabló büntetése?

Ronaldo börtönbe mehet nemi erőszakért?

Dr. Györei Péter ügyvéd, szakjogász
Dr. Györei Péter ügyvéd, szakjogász