Miért baj, ha a bűnözők kártérítést kapnak?

Miért baj, ha a bűnözők kártérítést kapnak?

Az igazságügyminiszter hatályos rendelete írja elő, hogy egy elítélt rabnak joga van 4 négyzetméter élettérhez, illetve 6 köbméter légtérhez. A bűnözőknek azonban milliós összegek ütik a markát, mert a túlzsúfolt börtönök vezetősége képtelen betartani a fenti előírásokat.

Miért kelt óriási felháborodást az elítéltek kártalanítása? Nekik talán nincs joguk ahhoz, hogy emberi méltóságukat a törvény hatékony védelemben részesítse?

Jeremy Meeks, a világ legjóképűbb fegyence - Ön sem adna neki kárpótlást?
Jeremy Meeks, a világ legjóképűbb fegyence – Tőle is sajnálná a kárpótlást?

Az elfelejtett ember

A népfelháborodás mögött egy keserű felismerés húzódik meg: míg az elítéltek alapjogainak megsértését a nemzetközi egyezmények képesek hatékonyan (azaz pénzbeli kártérítéssel) orvosolni, addig a becsületesen dolgozó emberek nem részesülnek hasonló védelemben.

Nem sérti-e például sok honfitársunk emberi méltósághoz való alapjogát az, hogy becsületesen ledolgozott évtizedek után alamizsnaszerű nyugdíjat kapnak egy – bizonytalan tartalmú – közös kalapból?

Érdekes tény, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét megalkotó Európa Tanács 1949-es megalakulásakor a munka világának gazdasági-társadalmi optimalizálását is kiemelt célnak tekintette. A magas szerződő felek tehát alkothattak volna például tisztességes nyugdíjrendszer kialakítását biztosító egyezményt is, ez azonban fel sem merült, hiszen a lehetséges költségvonzatokkal már akkoriban is nyilván tisztában voltak.

Jon McNaughton : Az elfelejtett ember
Jon McNaughton : Az elfelejtett ember

Jóléti álom

Azt azonban kevesen gondolhatták az 1949-es Londonban, hogy a fogvatartottak jogait megéneklő szép szavak is üthetnek fájó költségvetési sebeket.  Akkoriban – négy évvel a második világégés után – milliók éltek Európában nyomorúságos körülmények között, így az emberi jogi egyezmény aláíróinak lelki szemei előtt valószínűleg nem a melegvizes zuhanyozás hiánya vagy a rossz szellőzés rémképe lebegett, hanem a „hardcore”, középkori jellegű kínzásoktól kívánták megóvni  a fogvatartottakat.

A későbbiekben az Emberi Jogok Európai Bírósága lett az az intézmény, amely joggyakorlatával következetesen kialakította az „embertelen bánásmód” mai, hópihe-értelmezését, valamint azon elvet, hogy a jogvédelem lényege a hatékonyság: a jogsértőnek fájjon, a sértett fél viszont profitáljon, azaz kapjanak pénzt a jogsértett elítéltek.

Nem mindenki vallott persze hasonló nézeteket.

Rózsa Sándor kufsteini cellája - még megvolt a négyzetméter
Rózsa Sándor kufsteini cellája – még megvolt a négyzetméter

A középkor alkonya

Büszkén mondhatjuk, hogy hazánk az utolsó bástyák közé tartozott a bűn és bűnhődés klasszikus ideáljainak védelmében.  Bíróságaink a végsőkig helytálltak: még ha ítéleteikben el is ismerték a fogvatartás jogsértő mivoltát, következetesen mellőzték a kártalanítást. Ez a hősies kitartás azonban leginkább Pürrhosz király győzelmét idézte, aki saját seregét is felemésztette a Római Birodalom elleni győzelem érdekében. A magyar elítéltek panaszait ugyanis a hatékony hazai jogorvoslat hiányában a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága „csont nélkül” befogadta, és jóval nagyobb összegű kártalanítások megfizetésére kötelezte a magyar államot, mint amire a takarékos hazai bíróságoktól számíthatott volna az elítélt.

Így válhatott legendássá 2013-ban Hagyó Miklós penészes cellája: a hűtlen kezeléssel gyanúsított egykori szocialista főpolgármester-helyettes panasza alapján a strasbourgi bírák négymillió forintnyi kártalanítás, valamint kétmillió forintnyi perköltség megfizetésére kötelezték a magyar államot.

A magyar rendek passzív rezisztenciájának aztán a Varga és mások kontra Magyarország ügyben hozott ítéletével vetett véget az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely gyakorlatilag előírta, hogy a magyar állam saját eljárásban kártalanítsa a fogvatartottakat: így 2017 óta a magyar büntetés-végrehajtási bíró ítél meg többé-kevésbé automatikusan napi 1200-1600 forint kártalanítást a négyzetméter-, illetve légköbméter-hiányban szenvedő elítélteknek- akik viszont ezután már nem fordulhatnak Strasbourghoz.

Ezzel a kissé duzzogva bevezetett hazai mechanizmussal egyébként jól járt a magyar állam; míg a strasbourgi bírók egy-egy évi börtönért kb. egymillió forintot fizettettek ki a magyar állammal, ez az összeg a hazai eljárásban a felére csökkent.

A magyar meló

A baj ott kezdődött – illetve folytatódott -, hogy a bombabiztos profitlehetőségre gyorsan ráépült egy iparág, amelynek résztvevői futószalagon generálják az újabb és újabb kártalanítási eljárásokat, és szedik be a „heringpénzt”. Előfordul, hogy a kártalanítási összegből maguk az elítéltek egy fillért sem látnak, mivel a börtönbeli uzsorások már előre lekötötték kölcsönük fedezeteként a biztosan várható jövedelmet.

Délidő

Az állam máshol sem szívesen költ a hiperdrága börtönökre. Arizonában egy szövetségi bíróság a magyarországihoz hasonló áldatlan állapotok miatt marasztalta el a Maricopa megyei börtönt. Noha új börtönre nem volt pénz, a találékony helyi sheriff rálelt egy unortodox módszerre, mellyel levegőhöz juttatta a szorongó rabokat. Joe Arpaio adományért folyamodott a hadsereghez, és a kapott több tucat régi katonai sátrat Phoenix közelében, egy használaton kívüli ipartelepen állíttatta fel. A sátorbörtön-város több, mint 20 éven át, egészen 2017-ig  adott levegős otthont 1700 elítéltnek. (Nagyjából ennyi fogollyal „csordul túl” a hazai börtönrendszer is). Az arizonai sivatag hőségére panaszkodóknak azzal vágott vissza „Amerika legkeményebb seriffje”, hogy, ha azok a sátrak alkalmasak voltak a koreai háborúban harcoló amerikai katonák számára, akkor a bűnözőknek sincs joguk nagyobb kényelmet követelni.

Sátoraljaújhely BV Intézet
Sátoraljaújhely BV Intézet

Dr. Györei Péter ügyvéd

Ajánlott írásaim:

A pedofil milliárdos hálózata Magyarországig elért

Miért baj, ha a bűnözők kártérítést kapnak?

Győri gyermekgyilkos: a végzetes szakvélemény

A darnózseli hentes és a tökéletes bűntény

A Hableány tragédiája: felháborító koreai követelések

A kutya, aki törvényt írt

VV Fanni halála és a Durst-védelem

Házkutatás bírói engedély nélkül? Magyarországon ezt is lehet!

VV Fanni: Megér az igazság 300 milliót?

Miért ölte meg magát a 17 éves magyar szépségkirálynő?

Marian Cozma családját cserbenhagyták

Drogsziget Budapesten

Autós rodeo Fiat Puntóval: Így győzött az igazság a Rezesova ügyben

Miért ugrott a halálba a Lánchídról az angol arisztokrata?

Korrupt rendőrök a maffia zsoldjában

Hogyan üldözzük a drogmaffiát?

Taktikai hiba a VV Fanni nyomozásban?

VV Fanni esete – ha nincs holttest, nincs bűncselekmény?

Igazságos volt-e a Viszkis Rabló büntetése?

Ronaldo börtönbe mehet nemi erőszakért?