90 milliárdos óvadékéért engedték ki a kriptocsalót
Egy Samuel Bankman-Fried nevű harmincas fiatalember röpke két év alatt hozta létre és virágoztatta fel a világ harmadik legnagyobb kripto-tőzsdéjét, a Bahama-szigeteken bejegyzett FTX-et. A befektetők a szigorú amerikai jogi szabályozástól megnyugtató távolságban, milliárdos nagyságrendben adhatták-vehették a bitcoint, ethereumot, dogecoint és egyéb, még egzotikusabb kriptovalutákat – egészen 2022 decemberéig, amikor kiderült, hogy az ügyfelek számláiról összesen több, mint 10 milliárd dollár eltűnt.
A kripto-tőzsde ügyfelei között nemcsak bitcoin-hívő csodabogarak voltak: az Ontario Teachers Pension Plan nevű nyugdíjalapnak a kanadai tanárok nyugdíjmegtakarításaiból sikerült eltapsolnia 95 millió dollárt.
Samuel Bankman-Friedet a bahamai rendőrség letartóztatta, azonban csak néhány napig kellett a bahamai börtönviszonyokkal ismerkednie, 2022. december 22-én kiadták az Egyesült Államoknak. Fogdára azonban – az elsikkasztott több milliárd dollár ellenére – ott már nem került, a karácsonyt egyetemi jogi professzor szülei kalifornai otthonában tölthette, igaz házi őrizet keretei között.
A viszonylagos szabadságnak azonban nagy ára volt: az amerikai bíróság minden idők legnagyobb óvadékát szabta ki: Bankman-Friednek 250 millió dolláros (kb. 90 milliárd Ft) óvadékot kellett letennie.
Hogyan tudta ezt kifizetni, miután a 30 milliárdos FTX összeomlásával minden vagyonát elvesztette, és saját bevallása szerint mindösszesen rongyos 100.000.- dollárja maradt? A válasz: sehogy.
A nyilvánosságra került iratok szerint az – első pillantásra drákói szigorral eljáró – bíróság beérte azzal, hogy Bankman-Fried szülei a 250 millió dollár óvadék biztosítékul felajánlották 4 millió dolláros Palo Alto-i házukat, és személyes kezességet is vállaltak. Konkrétan fizetniük azonban egy petákot sem kellett.
Amennyiben tehát Bankman-Fried mégis úgy döntene, hogy a távozás hímes mezejére lép – elvégre lapul még valahol 10 milliárd elsikkasztott dollár -, úgy a bíróság megpróbálja majd beszedni a 250 millió dollárt. A 4 milliós ingatlan elárverezésével, majd a szülők egyetemi oktatói fizetésének letiltásával ez néhány száz év alatt össze is jöhet.
Hogyan sikerült a több ezer ügyfél pénzét lenyúló kriptokirálynak ilyen puhára esnie? Ennek kulcsa talán az, hogy Bankman-Fried a 2022 félidős USA választások hatodik legnagyobb demokrata párti támogatójaként több, mint 39 millió dolllárt adott Joe Bidenéknek.
Mi a helyzet nálunk?
1945-ig Magyarországon is létezett az óvadék intézménye. A második világháború után azonban a hazai jogalkotásnak néhány évtizednyi gondolkodási időre volt szüksége, hogy 2003-ban újra bevezesse azt.
A jelenlegi szabályozás szerint azonban az óvadékot letevő személy korántsem sétafikálhat szabadon; az óvadékhoz kapcsolódóan kötelező házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy valamely személytól való távoltartást elrendelni.
Magyarországon a jog arra sem ad lehetőséget, hogy az óvadék ne csak készpénz letételével, hanem valamely vagyontárgy fedezetként való lekötésével, vagy készfizető kezességvállalásával is teljesíthető legyen.
A magyar bíróságok azonban még így sem szívesen engedik ki óvó tekintetük látóköréből a gyanúsítottakat; az óvadékra irányuló kérelmek elenyésző töredékének adnak csak helyt, pedig jelentős összegeket takaríthatna meg az állam, ha nem terhelné a letartóztatottak ellátásának költsége.
Üdvözlendő (?) kivételek persze mindig vannak. Vizoviczki László esetében például a bíróság megértőnek mutatkozott, és zsebpénznyi, 250 millió Ft-os összegért lehetővé tette, hogy a hajógyári diszkókirály otthona nyugalmában készülhessen az ellene folyó büntetőeljárások megpróbáltatásaira.
A pénz mosva jó
Tegyük gyorsan hozzá, hogy az átlagos magyar bűnelkövető is idegenkedik attól, hogy szorgos munkával szerzett jövedelmét óvadékként bírósági letétbe helyezze. Nincsen ugyan olyan jogszabály, ami előírná, hogy az óvadékként letett pénz eredetét vizsgálni kell – de olyan sem, ami ezt tiltaná. Semmi nem véd tehát attól, hogy egy túlbuzgó nyomozó hatóság elkezdje vizsgálgatni az óvadékként letett pénz eredetét, és azt – ha legális forrása nem bizonyítható –egy esetleges kármegtérülési eljárás céljából lefoglalja.
Mindazonáltal Magyarországon is kialakulóban van egy elkövetői elit, amely már gondot fordít a bűnös módon szerzett pénzek tisztára mosására és/vagy legális vállalkozások párhuzamos működtetésére, hogy az így szerzett „tiszta” jövedelmet lehessen például óvadék letételére fordítani, ha szorul a hurok.
