Miért ölte meg magát a 17 éves magyar szépségkirálynő?
Farkas a kertek alatt
1985-ben még “népi demokrácia”volt Magyarországon, de a vadkapitalizmus farkasai már az országon belül voltak. E kiéhezett vadak első áldozatai közé tartozott a 16 évesen szépségkirálynővé választott Molnár Csilla Andrea.
A királynői koronát 1985 október 5-én helyezték Csilla fejére. Kilenc hónap múlva a királynő halott volt.
The Show Must Go On
Magyarországon 1929-től rendeztek évente Miss Hungary választást. A II. világháborút azonban 40 év mosolyszünet követte, mígnem 1985-ben vállalkozó szellemű pártapparátcsikok az új idők és a pénz szagát megérezve felelevenítették a szépség ünneplésének nemes hagyományát.
Azt, hogy a szervezőket immár nem tartották fogságukban a szocialista erkölcs idejétmúlt skrupulusai, az is jelezte, hogy tárt karokkal fogadták a Molnár Csillához hasonló 16 éves gyereklányok jelentkezését is.
Nem túlzás, hogy a lányokat a rendezők gyakorlatilag eszközként kezelték; a döntő napján például egyszerűen “elfelejtettek” ennivalót biztosítani a számukra. Mint kiderült, az osztrák-magyar koprodukcióban a fiatal lányokra valójában csak reklámhordozóként volt szükség. A Milde Sorte feliratú szalagokat viselő versenyzők parádéztatásának egyedüli célja az volt, hogy az ausztriai és magyar tévében megjelenhessen az akkor tiltott cigarettareklám.
A versenyt szervező Magyar Média nevű szocialista vállalatot az Austria Tabak a reklámfelületért cigarettában fizette ki, amit aztán ők meg eladtak “devizáért”. A Magyar Média ritka privilégiumként rendelkezett külkereskedelmi joggal (ez akkoriban egyértelműen jelezte, hogy a cég titkosszolgálati, hírszerző feladatokat is ellátott).
Mindent a művészetért
A lányokat testileg is meggyötörték – a művészet nevében. Az első három helyezett “ajándékba” kapta azt, hogy modellt állhattak Pauer Gyula szobrásznak. A modellkedés során a szobrász férfi asszisztensei a lányok testének minden négyzetmilliméterét alaposan beolajozták, majd gipsszel bekenték. A Szépleányok című dokumentumfilm testközelből mutatta be, milyen fizikai szenvedést éltek át a gipszsatu fogságában Molnár Csilláék, akik a tortúra végeztével “zsebbe” kaptak néhány ezer forintot a művésztől.
A fájdalom szobra
Enter the Dragon
A szépségek mellett mindig felbukkannak a szörnyetegek is. A Miss Hungary egyik fényképésze nem más volt, mint a kilencvenes évek al- és felvilágának ikonikus oligarchájává váló Fenyő János, akinek üstökösszerűen felívelő pályáját csak egy Josef Rohác nevű bérgyilkos jól irányzott géppisztolysorozata tudta megtörni 1998-ban.
A jövendőbeli sajtómágnás ekkoriban még csak oroszlánkörmeit próbálgatta. A Pauer Gyula műtermében meztelenül modellt álló lányok körül mindvégig kattogott a kamera, hogy aztán a képeket Fenyő – természetesen az érintettek engedélye nélkül – jó pénzért eladja a német Lui nevű szexmagazinnak. Úttörő magyar paparazzóként való ténykedése még a pártközpontban is kiverte a biztosítékot, ezért aztán Fenyő rövid időre külföldre távozott, hogy aztán 1988-ban visszatérve megvalósítsa a nagy dobást, és létrehozza minden idők legnagyobb illegális videofilm-kölcsönző hálózatát.
Herceg fehér lovon
Molnár Csilla azonban nemcsak az ezredvég kelet-európai kóklereinek, hanem egy igazi nemzetközi bonvivánnak is áldozatává vált.
1986-ban Csillát kivitték a máltai Miss Europe International versenyre. A királynői koronát a hosszú autóbusz-út során mindvégig az ölében szorongatta, mert a Magyar Média nem volt hajlandó biztosítást kötni rá. A versenyen hiába érte el Csilla a legmagasabb pontszámot, a zsüri a svéd Raquel Bruhn-t hozta ki győztesnek. Végső megaláztatásként azt is el kellett viselnie, hogy az ő koronája kerül a győztes fejére. A Magyar Média vezetői ugyanis megállapodtak a máltai szervezőkkel, hogy azoknak nem kell koronát csináltatniuk, használhatják majd a magyar lány által kivitt diadémot. Ezen önzetlen felajánlásról persze a koronáját féltve ölelő Csilla mit sem tudott…
A 43 éves herceg azonban nem érte be a 17 éves szépségkirálynővel. Néhány hónappal a máltai affért követően feleségül vette az akkor 69 éves Zsa Zsa Gabort, akit Csillához hasonlóan szintén Magyarországon választottak szépségkirálynővé – csak éppen 1936-ban…
Frédéric von Anhalt és Zsa Zsa Gabor
“A lelked a vállalatot illeti meg”
A szocialista erkölcs és humánum gyorsan lepergő máza alatti pénzhajhászás mondhatni pártbelügy lehetett volna, ha a verseny résztvevői megfelelő ellenszolgáltatást kapnak és nem zsákmányolják ki őket.
Miközben a szervezők milliókat tettek zsebre, Molnár Csilla királynői “fődíja” a következő “volt”: egy kosztüm, egy 3 napos bécsi út, valamint az Izsáki Állami Gazdaság ajándékcsomagja… A szervezők nem voltak szívbajosak: a fődíj részeként adtak át egy olyan “exkluzív” szerződést is, amellyel Csilla havi 2000 forintért többé-kevésbé a Centrum Áruház tulajdonává vált volna egy évre. Mivel a “szerződés” nem tartalmazta, hogy Csillának konkrétan miféle és mennyi munkát kellene végeznie, ezért szülei azt nem írták alá.
Miután Csilla nem kötött rabszolga-szerződést a Centrum Áruház divatbáróival, a szülők fonyódi kisvendéglőjében megszaporodtak az ellenőrzések, őket útlevelük elvételével fenyegették. A várható szépségirálynői karrier reményében magántanulóvá lett Csilla a talmi csillogás után légüres térbe került, a megsértődött hatalmasságok ugyanis gondoskodtak róla, hogy ne juthasson munkához.
Régi világa már idegen volt számára, az új, flitteres világból pedig kilökték. A magányossá vált szépségkirálynő kettéhasadt lelke nem bírta a világ könyörtelenségét. 1986 július 10-én szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és a kiérkező mentők már nem tudták megmenteni az életét.
Keserű pohár
Az unhappy ending mindig fokozható tovább. A Molnár Csillát kizsákmányoló üzletember-trogloditák a rendszerváltás után is élték világukat, a Magyar Média vezetőjének munkásságát még Lovagkereszttel is jutalmazta a hálás magyar állam.
Mi a tanulság? Hogy néha abból lesz a legnagyobb tragédia, ha megkapod a sorstól azt, amire vágytál? Vagy a szomorú történet egyszerűen csak mementója annak a történelmi pillanatnak, amikor Kádár-kor “egyszerű” embere szembenézett a kapitalista cunamival – és az végleg elragadta őt?
Molnár Csilla síremléke – Melocco Miklós alkotása
Noch etwas
Ja, és persze hogy nem volt igazi a herceg sem! Az 1970-es évek Münchenében uzsorásként és orgazdaként működő Hans Robert Lichtenberget 1979-ben – havi 2000 márkás apanázsért – fogadta örökbe az utolsó Kaiser elszegényedett menye, a 81 éves Marie-Auguste von Anhalt .
Volt egyáltalán őszinte mozzanata ennek a kommunista/kapitalista travesztiának? Igen; őseredeti rítus volt Molnár Csilla naiv áldozattá válása, vagyis inkább feláldozása Mammon oltárán. Ugyanígy őszinte és ezért egekig hatoló volt Csilla szüleinek fájdalma.
